„Polgári törvénykönyv” változatai közötti eltérés

A '''Polgári törvénykönyv''' (Magyarországon[[Magyarország]]on a rövidítése: '''Ptk.''') egy [[polgári jog]]i kódex, amely a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. Hazánkban jelenleg a 2013. évi V. [[Törvény (jogszabály)|törvény]] van hatályban, ez tartalmazza a törvénykönyv szövegét. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az 1959. évi IV. törvény felváltására született, 2013. február 11-én fogadta el az [[Országgyűlés]] és [[2014]]. [[március 15.|március 15]]-én]] lépett hatályba.

2016 júniusában az [[Országgyűlés]] elfogadta a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek keretében jelentősen átalakult a [[zálogjog]], változtak a [[szülőtartás]], az [[értékpapírjog]] és a [[gazdasági társaság vezető tisztségviselője]] felelősségének egyes szabályai.<ref> http://www.parlament.hu/irom40/10528/10528.pdf</ref>

Magyarországon az első, magánjogi kérdéseket is szabályozó kódex a [[Werbőczy István]]-féle [[Tripartitum]] (Hármaskönyv) volt, melyamely [[1514]]-ben íródott, és szokásjogi ereje volt, lévén sohasem iktatták törvénybe. Hosszú évszázadokig tekintettek rá hivatkozási alapként, míg [[1848]]-ban a forradalmi törvényhozás nem nyilvánította végleg elavultnak nem nyilvánította. Ezt követően [[1852]]-ben hatályba léptették az osztrák polgári törvénykönyvet (Optk.), mely aztán az idők folyamán több korszerűsítésen ment át. Folyamatban volt egy új, magyar törvénytörvénykönyv megalkotása is, de [[1900]]-tól [[1928]]-ig csak a tervezetek készültek el. 1928-ban készült elpéldául az V. tervezet, az úgynevezett "Magánjogi„Magánjogi törvényjavaslat"törvényjavaslat”, amely ugyan szintén nem lett törvényerejű, mégis sokáig hivatkozási alap volt. ErreTörvényerőre csak 1959-ben került soremelkedett, amikor elfogadták az első magyar polgári törvénykönyvet, melyamely azóta számtalan módosításon ment át. Átfogó korszerűsítése azonban folyamatosan napirenden volt, és a 2000-es évekbenévek elején megkezdődött az újabb kodifikáció. Ennek első kézzelfogható eredménye a 2009. évi CXX. törvény (az ún. "Vékás„Vékás-kódex"kódex”) volt, mely azonban, bár kihirdetésre került, végül soha nem lépett hatályba. Újraindult a jogalkotási folyamat, főként elvi kérdések mentén, és ennek eredménye lett az új Ptk., amely 2014-ben lépett hatályba.

Változtak a társasági jogi szabályok is, a törvénykönyv többek között megengedi a társasági jogtól való eltérést az olyan esetekben, amikor a törvény kifejezetten nem tiltja azt. A módosítások szerint vezető tisztségviselők nehezebben mentesülhetnek kárfelelősségük alól, illetve az ügyvezetők tiltakozhatnak egymás tevékenysége ellen, a tiltakozás elmulasztása miatt pedig számonkérhetőek.<ref>{{CitWeb |url=http://hu.schindhelm.com/content/country/magyarorszag/aktualit%C3%A1sok/h%C3%ADrek/az_%C3%BAj_polg%C3%A1ri_t%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyv/index_hun.html |cím=Az új Polgári Törvénykönyv |elér=2015-06-09}}</ref> Az ügyvezetők felelőssége jelentősen növekedett az új törvénnyel, mivel a jogi személy vezető tisztségviselője az ilyen minőségben másnak okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel.<ref>{{CitWeb |url=http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/uj-ptk-uj-vilag-osszeszedtuk-mi-valtozott/ |cím=Új Ptk., új világ – összeszedtük, mi változott |weblap=Piac&Profit |dátum=20154-03-17 |elér=2015-06-09 }}</ref>

A szerződési jog is módosult, elsősorban a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség szabályozásában végeztek a jogalkotók komolyabb módosításokat. Megjelentek különféle speciális szerződési formák (franchise, faktoring, pénzügyi lízing), és a jogszabály egyben létrehozta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, melybeamelybe ezeket a szerződéseket be kell vezetni.<ref>{{CitWeb |url=http://www.mkvkok.hu/az_uj_polgari_torvenykonyvrol |cím=Az új Polgári Törvénykönyvről |weblap=Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ |elér=2015-06-09}}</ref>

A Ptk. kimondja, hogy a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. Ez egy mozgásteret biztosít a személyek részére, melyet az állam biztosít, azzal, hogy az érdekérvényesítést a kényszer útján is végrehajthatja. A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük -– ha törvény másként nem rendelkezik -– kizárólag bírósági útra tartozik. Az új Ptk. a törvény céljában definiálja ezt az alapelvet: a Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

Az 1959-es Ptk. szerint a polgári jogi viszonyokat szabályozó jogszabályokat -– ha eltérően nem rendelkeznek -– a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A törvény rendelkezéseit a régi Ptk. szerint Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével, az új Ptk. szerint Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.

Az 1959-es Polgári Törvénykönyv több tekintetben csak a kiindulási pont volt, rendelkezéseinek tartalmat más jogszabályok adtak. Az új Ptk. azonban egy egységes magánjogi kódexként készült el, több könyvre bontva. Az eredeti

Eredeti felosztása a következő:

* Az ember, mint jogalany

* [http://www.keh.hu/kozlemenyek20091013_polgari_torvenykonyv_visszakuldes.html "''Sólyom„Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényttörvényt”''"]{{dead link}} (2009. október 13.)