„Georg Kerschensteiner” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
Elszegényedett kereskedőcsaládból származott. Szülei, Anton és Katharina Kerschensteiner. Hatévesen a müncheni Szentlélek lelkésziskolába járt, 12 évesen gimnáziumi előkészítőbe. A gimnázium befejeztével, megkezdte oktatói tanulmányait. Gyakorlatát egy lechhauseni és egy fortsinnigi iskolában végezte. 1874-ben, Kerschensteiner otthagyta az iskolát és magántanuló lett. Saját lábára állt, megélhetését pedig, magán zenetanárként biztosította. 1877 és 1880 között matematikát és fizikát tanult a müncheni műszaki főiskolán, majd '80-tól '83-ig doktori iskolát végzett a [[Lajos Miksa Egyetem]]en (Über die Kriterien für die Singularitäten rationaler Kurven vierter Ordnung).
1883-tól, Kerschensteiner gimnáziumi asszisztensként
== Reformpedagógusként ==
13. sor:
Az iskolatanácsba való választása után, Kerschensteiner a [[népiskolák]] megreformálásával kezdett foglalkozni (pl. iskolakötelezettség 8 éves kortól). 1900-ban - a mai szakiskolák elődjeként - bevezették a [[munkaiskolát]] és a "munkatanítást". Később ezek a munkaiskolák udvarral és műhelyekkel egészültek ki. A munkapedagógia az újra felkarolt, kereskedelemorientált tanítási elv fogalma lett.
Kerschensteiner, alapgondolatait 1901-ben, "A német fiatalság állampolgári nevelése" című tanulmányában fogalmazta meg, mellyel az Erfurt Akadémia versenyének első helyét nyerte el. Az állam "nemesítését" és a fiatalok erkölcsi hanyatlásának megakadályozását, szakmák tanításával, állampolgári és politikai ismeretek oktatásával és egészséges életmódra neveléssel tervezte. S mindezt új szakiskoláiban. Az egységes politikai nevelés újnak számított. Ez az inkább konzervatívnak nevezhető nevelési cél, nagy szorgalmon és feltétlen engedelmességen alapult. Kerschensteiner úgy gondolta, hogy a továbbképző iskolák/szakiskolák alapelvei a társadalmi visszásságok
1918-ban a Müncheni Műszaki Egyetem díszdoktorává avatták. 1921-ben, Oskar von Miller, múzeumigazgató mellett Kerschensteiner is helyet kapott a müncheni [[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]] vezetőségében. Sok iskolai közmunkát múzeumlátogatással kötött össze, és ezzel
== Céljai ==
22. sor:
== Emlékezete ==
* A [[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]]ban berendezett kutató részleget, ahol szemináriumokat és továbbképzéseket is tartanak, az ő tiszteletére, Kerschensteiner Kollégiumnak nevezték el.
* A Német Fizikus Társaság évente adja át a Kerschensteiner ösztöndíjat egy-egy kiemelkedő fizikatanárnak.
* München városa 1995 óta tünteti ki Kerschensteiner medállal azokat a személyeket, akik a pedagógia területén érnek el sikereket.
* Először Bécsben, majd [[Mainz]]ban, Aschaffenburgban, Germeringben, Lübeckben neveztek el róla. Troisdorfban 2010 óta egy szakkollégium
== Tanulmányai ==
|