„Általános adatvédelmi rendelet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bevezető szerkesztése, alapelvek, érintettek jogai |
→Története: Kiegészítés |
||
9. sor:
== Története ==
Európában az egyik legfontosabb alkotmányos érték az [[emberi méltóság]].{{jegyzet*|1=Itt tehát az egyénről kialakított nyilvános kép sérülésétől tartanak, amire nem csak az állam jelenthet veszélyt. Ezzel szemben amerikai alkotmányosságban ez az alapérték az [[emberi szabadság]], amire a legnagyobb veszélyt az állam jelenti.}} Minden alapjogot, így az személyes adatok védelméhez való jogot ebből vezetnek le. A második világháború után kezdett a nemzetközi jogban megjelenni az [[adatvédelem]] valamilyen formában. [[1948]]-ban fogadták el az [[Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata|Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát]], mely először tesz említést a személyes adatok védelméről. Két évvel később került elfogadásra az [[Emberi Jogok Európai Egyezménye]], ez azonban nem katalogizálta igazán a jogokat, ennek igénye csak az [[1999]]-es kölni [[Európa Tanács]] ülésen merült fel. Az Unió szervei erre reagáltak az [[Európai Unió Alapjogi Chartája|Alapjogi Charta]] kihirdetésével a [[2000]]. decemberében tartott nizzai csúcstalálkozón, ami kötelező erőt csak a [[Lisszaboni Szerződés]] [[2009]]. december 1-i hatályba lépésével nyert.
A rendes jogalkotási eljárás végén az [[Európai Parlament]] és a [[Az Európai Unió Tanácsa|Tanács]] 2016. április 27-én fogadta el. 2016. május 4-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A kihirdetést követő huszadik napon lépett hatályba. Kétéves türelmi időszak után [[2018]]. [[Május 25.|május 25-től]] kell teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazni valamennyi EGT tagállamban.▼
Az Európa Tanácsnak volt ugyan 1981-ben elfogadott adatvédelmi egyezménye, mely Magyarországon 1988 óta a jog része{{jegyzet*|1=1988. évi VI. törvény}}, de csak a személyes adatok gépi feldolgozásával foglalkozott. Az Európa Parlament és a Tanács 1995. október 24-én fogadta el a 95/46/EK irányelvet, mely a GDPR rendelet előzménye és amely jelen rendelettel hatályát is veszti. Ez az irányelv a magyar jogban az Infotörvény{{jegyzet*|1=2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról}} néven ismert jogszabályban képeződött le.
▲2009-ben konzultáció indult, mert felismerték, hogy az irányelv nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A privacy-szkeptikusok azért támadták, mert szerintük nem valósult meg az európai szintű jogbiztonság. A technológia fejlődés is új kihívásokat hozott magával. Ennek eredményeként 2012-ben megindult a jogalkotási eljárás. A rendes jogalkotási eljárás végén az [[Európai Parlament]] és a [[Az Európai Unió Tanácsa|Tanács]] 2016. április 27-én fogadta el. 2016. május 4-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A kihirdetést követő huszadik napon lépett hatályba. Kétéves türelmi időszak után [[2018]]. [[Május 25.|május 25-től]] kell teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazni valamennyi EGT tagállamban.
Az Uniós adatvédelmi reform részeként az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-én elfogadta a bűnüldözési célból kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó irányelvet (2016/680/EU irányelv), közismertebb nevén a bűnügyi irányelvet is. Ezt az irányelvet a tagállamoknak 2018. május 6-ig kellett átültetniük nemzeti jogszabályaikba.
== Alapelvek ==
| |||