„Kvietizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A kvietizmus 1650 után a spanyol, francia,és itáliai földön terjedt, fő szerzője az 1663-tól Rómában élt pap, [[Miguel de Molinos]] {{Wd|Q969234}} (1628–1696). ''Lelki útmutató'' című könyvében azt tanította, hogy a lelki élet célja, hogy a lélek elérje a teljes passzivitásnak, nyugalomnak azt az állapotát, amelyben önmagát Istennek egészen átadva megszűnik minden vágy, minden tevékenység és erőfeszítés, és ha az ember látszólag bűnt is követne el, már nem vétkezhet.{{refhely|Marton József: A keresztény újkor, 191.}}
[[XI. Ince pápa|XI''.'' Ince pápa]] 1687-ben a ''Coelestis Pastor'' konstitúciójával a kvietizmus 68 tételét ítélte el; Molinost pedig az egyházi bíróság kolostori fogságra ítélte. ''A'' kvietizmus ''tévedése'' a katolicizmus alapján az aktivitás és passzivitás közti egészséges arány torzítása.
[[Fájl:François Fénelon.jpg|bélyegkép|190px|[[François Fénelon]]]]
| |||