Az arabok elsöprő győzelmet arattak a szászánida dinasztia felett. A két döntő csata után – [[Qádiszijjáni csata|Qádiszijjánnál]] 637-ben és [[NehavendiNihávandi csata|Nahávand]] mellett 642-ben – [[III. Jazdagird szászánida király|III. Jazdagird]], az utolsó szászánida uralkodó [[Merv]]be menekült, ahol 651-ben meggyilkolták. Halála után a szászánida királyi családnak oly kevés tagja maradt életben, hogy egy sikeres felkelés kirobbantására alig vállalkozhattak volna. De a szászánida hagyományok Jazdagird halála után még hosszú ideig tovább éltek. A hódítók nem rendelkeztek az újonnan meghódított hatalmas területek kormányzásához szükséges közigazgatási tapasztalatokkal, ezért nemcsak a szászánida szervezetet kellett átvenniük, hanem a szászánida hivatalnokokat is. Azok akik a hódítás első tömeges mészárlásait túlélték megőrizhették hatalmi pozíciójukat, csak át kellett térniük az iszlám hitre.
