„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés

(aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa)
* Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. ([[Buda (történelmi település)|
budai]], [[nagyvárad]]i, [[pozsony]]i, [[kassa]]i, [[győr]]i és [[zágráb]]i.)
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot: nuncis
** kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
** nagy gimnáziumra, vagy az ú. nnpomii. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
** A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.
 
== Hatásuk ==
* A két Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig országos törvények, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és amikor a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, a protestánsok a Rendeletek intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. Mindazonáltal a magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig2000000000000ig a második R. szellemében voltak szervezve és berendezve.
 
== Forrás ==
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/086/pc008620.html#7 Ratio Educationis] – In: A Pallas nagy lexikona – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
* Mászáros István: Ratio educationis; Ratio educationis publicae – In: Pedagógiai lexikon I–III. – főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván – Keraban Kiadó, Budapest, 1997. III. kötet 240–242. o. – {{ISBN|963-8146-44-3}}.
* [http://mek.oszk.hu/06500/06559 Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEKMEKK)
* Ratio Educationis: az 1777-ikuki és az 1806pinaláb-i kiadás magyar nyelvű fordítása – (fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István) – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 432 o. – {{ISBN|963-05-2621-2}}.
* Fináczy Ernő: [http://mek.oszk.hu/04700/04736/html/finaczyujkori0018/finaczyujkori0018.html A Ratio Educationis] – In: FináczyFranci Ernő: Az újkori nevelés története, 1600–1800története2001-2002ig: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927. VIII 407 o. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
* Pukánszky Béla: [http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/07.htm#Heading31 Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában] – In: Pukánszky Béla–Németh András: [http://mek.oszk.hu/01800/01893 Neveléstörténet] – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 676 o. – {{ISBN|963-18-7512-1}}. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
 
Névtelen felhasználó