„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.55.33 (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
1. sor:
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.
== Mária Terézia Ratio Educationis rendelete ==
* Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg: '''Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.'''
[[Fájl:Queen Maria Theresia.jpg|thumb|right|250px|<br /><center>Mária Terézia<br /><center><small>Martin van Meytens</small>]]
* Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
* A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio Educationis [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettséget]] írt volna elő (Magyarországon első alkalommal). Valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását.
* A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
* A tanulmányi rendszer kidolgozásáért [[Ürményi József (főispán)|Ürményi József]] kancelláriai tanácsos vállalt felelősséget, segítői közül pedig kiemelkedik [[Tersztyánszky Dániel]] kamarai tisztviselő.
* Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
** 4 év elemi iskola
** 3 év kisgimnázium
** 5 év nagygimnázium
** 2 év akadémia
** 4 év egyetem
== I. Ferenc Ratio Educationis rendelete ==
[[Fájl:Francis II, Holy Roman Emperor by Friedrich von Amerling 003.jpg|thumb|right|200px|<center>I. Ferenc<br /><center><small>Friedrich von Amerling</small>]]
* A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egészen 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki. E rendeletet tartalmazó könyvnek a teljes címe: '''Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806.''' Ez a rendelet az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az [[1790–91-es országgyűlés#Rendszeres bizottsági munkálatok|1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottság]] javaslatai, részint pedig a kormánynak az első rendeleten tett módosításai érvényesülnek benne.
* Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. ([[Buda (történelmi település)|
budai]], [[nagyvárad]]i, [[pozsony]]i, [[kassa]]i, [[győr]]i és [[zágráb]]i.)
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
** kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
** nagy gimnáziumra, vagy az ú. n. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
** A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.
== Hatásuk ==
85 ⟶ 37 sor:
==További információk==
* A magyar nevelés története – főszerkesztő: Horváth Márton – Tankkönyvkiadó, Budapest, 1988. – {{ISBN|963-18-1354-1}} 1
* Fináczy Ernő: [http://mek.oszk.hu/05200/05268 A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I–II] – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1899. és 1902.
* Kosáry Domokos: A kétszáz éves Ratio educationis – Magyar Pedagógia, 1977. 3–4. szám 375–387. o.
* Mészáros István: Két Ratio Educationis: hanyatlás vagy kiteljesedés? – Magyar Pedagógia, 1985. 2. sz. 190–204. o.
* [http://mek.oszk.hu/06500/06559/index.phtml Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEK)
[[Kategória:Kora újkori magyar történelem]]
[[Kategória:Magyarországi oktatásügy]]
[[Kategória:1770-es évek]]
[[Kategória:1800-as évek]]
| |||