„Mariazell” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
corr. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Osztrák település infobox
| név = Mariazell
| kép =
| címer = AUT Mariazell COA.jpg
| tartomány =
| irányítószám = 8630
| körzethívószám = +43 3882
| testvértelepülései =
| tszf = 868
| terület = 413,49
22. sor:
== Fekvése ==
[[Fájl:Mariazell im Bezirk BM (2013).png|170px|bélyegkép|balra|Mariazell a Bruck-mürzzuschlagi járásban]]
Mariazell [[Stájerország]] és [[Alsó-Ausztria]] határán fekszik az
A környező önkormányzatok: keletre [[Neuberg an der Mürz]], délkeletre [[Sankt Barbara im Mürztal]], délre [[Turnau (Stájerország)|Turnau]], délnyugatra [[Thörl]], nyugatra [[Wildalpen]], északnyugatra [[Gaming]], északra [[Mitterbach am Erlaufsee]], északkeletre [[Sankt Aegyd am Neuwalde]] (utóbbi három [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]]).
== Éghajlata ==
28 ⟶ 31 sor:
== Története ==
[[Fájl:Mariazell - Basilika3.JPG|170px|bélyegkép|balra|A mariazelli bazilika]]
[[Fájl:Mariazell Basilica 01.jpg|170px|bélyegkép|balra|''Magna Mater Austriae'']]
[[Fájl:Mariazell grazerstrasse.jpg|170px|bélyegkép|balra|A Grazerstrasse]]
Időszámításunk előttről, illetve az időszámításunk szerinti első századból nincs bizonyíték állandó településre a vidéken, ám a régió illír-[[kelta]] hegy- és folyónevei e törzsek itteni előfordulására utalnak. Valószínűleg ismerhették már a halltali sót is, az [[i. e. 16. század]]ban a rómaiak sóútja is ezen a vidéken haladt át.
49 ⟶ 55 sor:
[[2007]]-ben a város fennállásának 850. évfordulója alkalmából [[2007]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] ide zarándokolt [[XVI. Benedek pápa]].
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Gußwerk, Halltal és St. Sebastian községeket Mariazellhez csatolták.
== A név eredete, legendák ==
; A város neve
63 ⟶ 70 sor:
== Gazdaság ==
Mariazell a [[Bruck an der Mur]] régióhoz tartozik [[Stájerország]]on belül. Ebben a régióban korábban főleg az ipar dominált, de az ország más részeihez hasonlóan egyre inkább átkerül a hangsúly a
A városban számos kisvállalkozás működik, ahol hagyományos termékeket, használati tárgyakat készítenek. Közülük talán a leghíresebb a likőrüzem, ahol tradicionális recept alapján gyógynövényekből készítik a gyomorkeserűt, illetve a mézeskalácsüzem, amely szintén régi recept alapján gyártja a híres mariazelli mézeskalácsot. Mindkét üzem látogatható is.
Lakosság:
== A zarándokhely ==
77 ⟶ 84 sor:
Minden év augusztusában a Mariazellben lévő Mária kegyhelyen tartják a [[Magyarországi horvátok|gradistyei horvátok]] éves nagy zarándoklatát, ami azt jelenti, hogy Ausztriából, Szlovákiából és Magyarországról a [[Győri egyházmegye|Győri]]- és [[Szombathelyi egyházmegye|Szombathelyi egyházmegyékből]] - egy időben kelnek útra a gyalogos csoportok, hogy egy hétvégén keresztül együtt imádkozzanak, énekeljenek, kéréseiket, kívánságaikat és hálájukat kifejezve mondjanak köszönetet a mariazelli Szűzanyának jótéteményeiért. Az esemény évente és a [[peresznye]]i, [[horvátzsidány]]i, [[narda]]i, [[szentpéterfa]]i, [[kőszeg]]i, [[csepreg]]i, [[und]]i, [[kópháza]]i horvátok részvételével zajlik. A négy napos túrát szentmise zárja, majd másnap kerül átadásra az ''Utazó Szűzanya'' szobra, amelyet minden évben más-más gradistyei horvát település lát vendégül már [[1973]] óta. Horvátzsidány [[1992]]-ben, Kópháza [[1997]]-ben, Szentpéterfa pedig [[2000]]-ben részesült e megtiszteltetésben.<ref>{{cite journal|quotes=no|author=|date=2008-08-27|title=Gradistyei horvátok Mariazell-i gyalogos zarándoklata|journal=martinus.hu|url=http://www.martinus.hu/hirek/778/gradistyei-horvatok-mariazell-i-gyalogos-zarandoklata|accessdate=2014-04-09}}</ref>
==Lakosság==
A mariazelli önkormányzat területén 2017 januárjában 3886 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 7168 fővel, azóta kisebb ingadozásokkal csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 92,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,4% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 82,5%-a római katolikusnak, 8,2% evangélikusnak, 1,9% mohamedánnak, 4,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 1%-kal.
== Látnivalók ==
[[Fájl:Filialkirche hl. Sigmund, Sankt Sebastian2.jpg|bélyegkép|Skt. Sebastian Szt. Zsigmond-temploma]]
[[Fájl:Erlaufsee 8414.jpg|bélyegkép|Az Erlaufsee]]
[[Fájl:Mariazell - Hotel Goldener Löwe.JPG|bélyegkép|Az Arany Oroszlán szálló]]
* '''Bazilika''': a jellegzetes, háromtornyú templom a város jelképe. Különleges módon ötvözi a [[gótika]] és a [[barokk]] jegyeit, oltárát [[Johann Bernhard Fischer von Erlach|Fischer von Erlach]] készítette.
* '''Magnus sziklája (Ursprungsfelsen)''': a legenda szerint ez a szikla zárta el a szerzetes útját, ám imái hatására kettéhasadt, ide vezetik vissza a város eredetét. A sziklához jelölt turistaút vezet.
87 ⟶ 98 sor:
* '''Holzknechtland élménypark''': a Bürgeralpén található élménypark a favágók életét mutatja be.
* '''Gemeindealpe''': már [[Alsó-Ausztria]] területén található a mariazelli vidék legmagasabb pontja. Az 1626 méter magas hegyre ülőliftekkel lehet feljutni, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező hegyvidékre. Télen közkedvelt síterep. A hegyről gokarttal és terepbiciklivel is le lehet gurulni.
* '''
* '''Szent kút (Heiliger Brunnen)''': a kút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak, így a zarándokok is gyakran visznek belőle haza.
* '''Mechanikus betlehem''': a Kálváriahegyen egy magánházban látható egyedülálló bethlehem 12 [[újtestamentum]]i jelenetet ábrázol összesen 130 mozgó figurával.
107 ⟶ 118 sor:
* [http://www.mariazell.at A régió turisztikai honlapja]
* [http://www.ausztriaszallas.eu Haus Daniel honlapja]
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=62142&gemnam=Mariazell 62142 – Mariazell.] ''Statistik Austria''
== Források ==
<ref>[http://www.umwelt.steiermark.at/cms/beitrag/10023960/25206/ Éghajlat]</ref>
|