„Mennybemenetel” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
{{Ünnep infobox
|név = Áldozócsütörtök
|kép = Andrea Mantegna 012.jpg
|képaláírás = [[Andrea Mantegna]] festménye Krisztus mennybemeneteléről
|hivatalos neve = Áldozócsütörtök
|alternatív neve = Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap
|ünneplik =a legtöbb [[Kereszténység|keresztény]] felekezet
|típus = keresztény
|típus kifejtése = [[Kereszténység|keresztény]]
|keresztény = igen
|jelentése = [[Jézus|Jézus Krisztus]] mennybemenetelének ünnepe
|kezdete =
|vége =
|ideje = [[húsvét]] után 40. nap (csütörtök)<ref>[http://www.katolikus.hu/adattar/mozgo_unnepek2021-ig.pdf Mozgó ünnepek 2021-ig]</ref>
|év 1 =2013 2018.
|dátum 1 = [[május 910.]]
|év 2 =2014 2019.
|dátum 2 = [[május 2930.]]
|év 3 =2015 2020.
|dátum 3 = [[május 1421.]]
|rituálé =
|népszokások =
|kapcsolódó ünnep = [[húsvét]], [[pünkösd]]
}}
 
'''Mennybemenetel''', '''áldozócsütörtök''', '''áldozónap''', '''Urunk mennybemenetelének ünnepe''' ''(Ascensio Domini)'' [[húsvét]] után a 40. nap, ekkor ünnepli a [[kereszténység]] [[Jézus|Jézus Krisztus]] mennybemenetelét. Az ünnepetünnep [[csütörtök]]re esik, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar [[Római katolikus egyház|katolikus]]ok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a [[Protestantizmus|protestáns]]ok (különösen a [[kálvinizmus|reformátusok]]) a harmadik megnevezést használják.
 
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében.
 
Az [[Őskeresztények|ősegyház]] a [[4. századigszázad]]ig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]]
 
A [[12. századtólszázad]]tól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban [[1918]]-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe: a [[fehér]]. Az ünnep témáját az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”<ref>Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. {{ISBN|978-963-9571-69-3}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
Névtelen felhasználó