„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tgajzer (vitalap | szerkesztései)
Nem odavaló felesleges alaptala szubjektív véleménynek itt nincs helye. Nem igényel különösebb inoklást
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
és Szapolyai János között, amelyet polgárháború is tetézett. Ez kedvezett a terjeszkedő [[Oszmán Birodalom]] számára. Szapolyai János idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban [[Nagyvárad|Váradon]] titokban [[váradi béke|békét kötött]] korábbi Bécsben uralkodó vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándra]] száll a Szapolyai János uralma alá tartozó keleti országrész, akkor is ha fia születik.
 
[[I. János magyar király|János]] királynak 1540. július 7-én fiú utóda született és ez okot adott neki arra, hogy felbontsa a Ferdinánddal megkötött egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni jogainak, s közel {{szám|30000}} fős sereget küldött Buda ostromára. 1541-ben a [[törökök]] segítségével az időközben, 1540. júliusában elhunyt I. János választott királynakkirályhoz hű pártnak sikerült visszavernie Ferdinánd csapatait. Kedvező alkalom volt ez [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] számára, hiszen ha elfoglalja a magyar fővárost, meg tudja akadályozni a [[Magyar Királyság]] újraegyesítését.
[[Buda (történelmi település)|Buda]] bevételével a [[Magyar Királyság]] három részre szakadt.