„Kartigám” változatai közötti eltérés

23 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
→‎Nyelve, jelentősége: Személynév egyértelműsítése
a (→‎Források: kat. csere)
a (→‎Nyelve, jelentősége: Személynév egyértelműsítése)
 
== Nyelve, jelentősége ==
Mészáros Ignác meglehetősen hűen fordított, az áradozó beszéd, a dagályos udvarlások és cicomás leírások megfeleltek a magyar olvasó ízlésének. A fordítás nagy híréről azonban [[Kazinczy Ferenc]] többször lenézően nyilatkozott, a „faldosva-faldosott nyomorult munkát” megvetette (levele [[Szemere Pál (költő)|Szemere Pál]]hoz, 1817). A ''Kartigám''ot 1880-ban [[Heinrich Gusztáv]] bevezetésével és jegyzeteivel adták ki. Heinrich Gusztáv szerint Mészáros Ignác nyelve sokszor darabos, ízetlen ugyan, de hozzájárult a magyar prózai elbeszélő stílus kifejlődéséhez.
 
A heroikus regények divatja Nyugat-Európában ekkor már régen elmúlt. Mészáros sikere ellenére nálunk nem született eredeti hősi regény. A ''Kartigám'' megjelenése évében lépett fel ugyanis [[Bessenyei György]], és az új szellemi mozgalom, melyet működése indított, ha a közönséget nem is, de az írókat megérintette: a régi szabású, gáláns regények kora lejárt.