„Mahmud Barzanji kurd király” változatai közötti eltérés

fordítás sablon a szerző alapján + lásd még ki, minden hivatkozva a szövegben
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
(fordítás sablon a szerző alapján + lásd még ki, minden hivatkozva a szövegben)
'''Mahmud Barzanji''' ({{Kurdul|{{Nastaliq|شێخ مه‌حموود بەرزنجی}}}}شێخ مه‌حموود بەرزنجی) vagy '''Mahmud Hafid Zadeh''' (1878 – 1956 október 9.) [[kurdok|kurd]] függetlenségi politikus. A Barzanji szúfista család sejkje, duhoki agája, majd a független [[Kurd Királyság]] egyetlen királya 1922 és 1924 között, valamint aza későbbi felkelések  vezetője.
 
== Előzmények ==
Az első világháború után az antant csapatai megszállták az oszmán birodalom arabok lakta területeit. A [[Sykes-Picot-egyezmény]] keretén belül a britek és a franciák felosztották a közel keleti régiót, figyelmen kívül hagyva a nemzetiségek érdekeit. A [[Brit Birodalom|Brit Birodalomnak]] sikerült a maga előnyére formálnia a szerződést, ezzel megszerezve [[Bagdad|Baghdad]] és [[Baszra]] vidékét. A többségében [[síita]] és [[szunnita]] [[arabok]] és [[kurdok]] lakta területet először Franciaországnak ítélték, de a szerződés keretében a két gyarmattartó hatalom több területet is elcserélt.
[[Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok|Mahmud Barzanji]]
[[Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok|Mahmud Barzanji]]
 
Sir Percy Cox irak katonai vezetője és [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Winston Churchill]], megegyeztek, hogy hazaengedik Mahmudot aki hazaköltözött Irak északi vidékére. Ennek következtében Nagy-Britannia nagyobb befolyással bírt a területen. Cox és Mahmud között később vita támadt a régió helyzetét követően. Cox a brit befolyás erősítését, míg Mahmud hatalmának visszaszerzését kívánta. Cox félelme valódi volt, mivel tartott egy forradalom kitörésétől, amit Mahmud vezetne. Emellett fontos tényező volt a déli, arab régiók stabilitásának megőrzése. A kurdok álma egy független államról némiképp letettek, mivel ők is tartottak a törökök túlzott befolyásától. A sejk visszahívása volt az egyedüli békés eset a régióban.
 
Cox beleegyezett, hogy visszahozza a sejket,aki kormányzó lett Kurdisztán déli részén. 1922 december 20-án, Cox is elfogadta a közös angol-iraki nyilatkozatot, amely lehetővé tette egy kurd kormány és egy alkotmány létrehozását, valamint megállapították a mandátumterület határait. Cox még így is bizonytalannak nevezte a területet, mivel sok kurd, szeparatista csoport működött itt. Hazatérése után Mahmud tovább folytatta az önálló kurd állam szervezését. 1922 végén ismét kikiáltották Kurdisztán függetlenségét. Cox csak 1923-ban, ébredt rá a helyzet súlyosságára, a kormány el is utasította a függetlenséget és azonnal támadást indított a kurdok ellen. Ismét Mahmudot választották királlyá, aki 1924-ig hivatalosan, 1932-ig már csak névlegesen volt kurd király. Az utolsó felkelés leverése után el kellet hagynia szülőföldjét.
 
== Halála és emlékezete ==
1932 májusában Irak déli részére költöztették, ahonnan 1941-ben költözhetett haza szülőfalujába. családja körében hunyt el 1956 október 9-én. Az iraki és főképp a [[Szulejmánijja]] közelében élő kurdok körében népszerű. A mai napig az egyik legnagyobb kurd hősként tekintenek rá, aki szembe mert szállni a brit gyarmatosító politikával, országa függetlenedése érdekében. Az utókor kurd politikusai mind követendő példaképként hivatkoznak rá.
 
== Lásd mégJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Fordítás ==
* [[Kurd Királyság]]
{{fordítás|en|Mahmud Barzanji|oldid=826785644}}
* [[Kurdok]]
 
== Jegyzetek ==
 
[[Kategória:1878-ban született személyek]]