„Brassópojána” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ |
+ |
||
7. sor:
| pozíciós térkép = Brassó környék
}}
'''Brassópojána''' ({{ny-ro|Poiana Brașov}}, {{ny-de|Schulerau}}), köznapi nevén '''Pojána''' (''Poiana'') [[Románia]] egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja. [[Brassó]]tól 12 kilométerre, a [[Keresztényhavas]] északi lábánál
Brassópojána a Románia területén elsőként alapított hegyi üdülő,<ref name=balazs>{{cite book |author=Balázs János |title=Brassó |subtitle=történelmi városkalauz |pages=193–195 |year=2013 |publisher=Tortoma |location=Barót |isbn=978973899509394}}</ref> és az 1950-es évektől máig az ország legnagyobb, legfejlettebb, legnépszerűbb, és legdrágább téli üdülőközpontja.{{refhely|Riscuri|20. o.}}{{refhely|Strategie|129. o.}} Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A 2010-es évek közepén a téli szezonban havonta átlagosan {{szám|80000}} turista látogatta meg,<ref>{{cite news |first=Ovidiu |last=Vrânceanu |title=Peste 3.000 de turiști s-au cazat în Poiana Brașov în acest weekend |url=http://www.bizbrasov.ro/2016/05/04/peste-3-000-de-turisti-s-au-cazat-poiana-brasov-acest-weekend/ |publisher=BizBrașov |date=20160504 |accessdate=20160926}}</ref> és havi félmillió lesiklást tartottak számon.<ref>{{cite news |first=Sorina |last=Scelean |title=Record de turiști în Poiana Brașov |url=http://www.digi24.ro/regional/digi24-brasov/record-de-turisti-in-poiana-brasov-354334 |publisher=Digi24 Brașov |date=20150202 |accessdate=20160926}}</ref> A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra. Az ózondús hegyi levegőt [[neuraszténia]], kimerültség, és légúti betegségek kezelésére ajánlják.
A helyet a 14. század végén kezdték legeltetésre használni a [[Keresztényfalva|keresztényfalvi]] román gazdák, majd a 15. század elején Brassó birtokába került. A 16. században mind Brassópojána, mind a Keresztényhavas a [[Johannes Honterus Líceum|brassói szász líceum]] tulajdonát képezte, és idővel a
Maga a telep – a szállodák, villák, létesítmények legtöbbje – egy kisebb medencében, az úgynevezett ''Felsőpojánán'' helyezkedik el. Ettől északra helyezkedik el a nagyrészt beépítetlen ''Alsópojána'' medencéje, délre pedig a sípályák.
==Nevének eredete==
31 ⟶ 33 sor:
Brassópojána a Keresztényhavashoz tartozó, alacsony Pojánai-hegyek (''Munții Poienii'') két kisebb medencéjében fekszik. Ezek közül a délit Felsőpojánának, az északit Alsópojánának nevezik.
Felsőpojána (románul ''Poiana de Sus'', németül ''Hintere Schulerau'' vagy ''Kleine Schulerau'') 950–1050 méteres magasságon van. Délkeleten a Keresztényhavas fő gerincének meredek oldala magasodik, mely több, mint 450 méterrel emelkedik a telep fölé. Délnyugaton az 1100 méter körüli Pisiac, a fő gerinc egyik nyúlványa határolja, nyugat felé pedig alacsonyabb vonulatok.{{refhely|azonos=B8}} Itt található a szállodák
Ettől északra, egy erdős nyergen túl, 890–950 méteres magasságban helyezkedik el Alsópojána (románul ''Poiana Mare'',<ref group="m">Alsópojánát románul eredetileg Poiana Mare-nak, azaz Nagy-tisztásnak hívják (lásd {{refmutat|Bălteanu|10. o}}), ugyanis ez a nagyobbik a két medence közül. Azonban idővel a köznyelvben felcserélődtek a nevek: a Felső-tisztást kezdték Poiana Mare-nak, Alsópojánát pedig Poiana Mică-nek, azaz Kis-tisztásnak nevezni. Napjainkban sok leírás, térkép, cikk ezeket a (helytelen) elnevezéseket használja.</ref> németül ''Vordere Schulerau'' vagy ''Große Schulerau''), melyet nyugaton az 1000 méter körüli, [[Európai bükk|bükkel]] borított Hosszúgerinc (''Muchia Lungă'', ''Lange Rücken'') határol. A Hosszúgerinc délnyugat felé a Dosul Pleșiiben, északkelet felé pedig a Brassó felé ereszkedő [[Nagy-függő-kő|Nagy-Tölgyesben]] (''Stejerișul Mare'', ''Große Hangestein'') folytatódik.{{refhely|azonos=B8}} Alsópojána sokáig érintetlen volt, de a 21. század elején panziókkal, szállodákkal,
A Keresztényhavast főleg [[késő jura]] kori fehér [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] alkotja. A Pojánai-hegyek középső részén a mészkőréteget [[Kréta (időszak)|késő krétai]] [[Kavicskő|konglomerátum]] borítja, melyre a lankás helyeken – így Felsőpojána és Alsópojána medencéiben is – [[negyedidőszak]]i kavics és homok rakódott.{{refhely|azonos=B8}}{{refhely|Wachner|40–43. o.|azonos=W40}} A [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszakban]] a Keresztényhavas északi oldalát zárt jégtakaró borította, melynek olvadásakor Brassópojána területe mocsaras lett, ugyanis az agyagos föld nem tudta magába szívni a nedvességet. Ennek következtében nem nőtték be fák vagy bokrok; egyes részei (például az Üvegvölgy forrásának környéke) máig mocsarasok.<ref name=adz1>{{cite web |url=http://www.adz.ro/karpatenrundschau/artikel-karpatenrundschau/artikel/die-schulerau-bei-kronstadt/ |title=Zur Geschichte der Schulerau bei Kronstadt |date=20111029 |accessdate=20180211 |first=Uwe |last=Grün |publisher=Allgemeine Deutsche Zeitung}}</ref>
107 ⟶ 109 sor:
1918-ban Erdély – és így Brassó is – Románia része lett. Gustav Philippi, az SKV elnöke új épületek és létesítmények létrehozását szorgalmazta, mivel úgy vélte, hogy a háború befejeztével ugrásszerűen fog nőni a turisták száma: „''Hamarosan Brassót sokkal több ember fogja meglátogatni. (...) A mi egyesületünk feladata a hegyek megnyitása új utak és turistaházak építése által.''”<ref>{{cite book |last=Muntean |first=Marius |title=Brașovul la început de secol XX |pages=148–149 |year=2015 |publisher=Asociația Filatelică |location=Temesvár |language=román |isbn=9789730139532}}</ref>
1919-ben a síegylet keretén belül elsősegélynyújtó csoportot alapítottak, a mai hegyimentők előfutárát.<ref name=willi/> 1924-ben Albert Schuller városi főépítész tervei szerint felépült az SKV ''Höhenheim'' [[turistaház]]a (a jelenlegi Hotel Ruia helyén), melyet Brassópojána első szállodájának tekintenek.{{refhely|azonos=K241}} Az 1930-as évek közepén Pojána gazdag brassóiak nyaralóiból, az SKV-turistaházból, és két-három vendéglőből állt, és itt volt a román [[Cserkészet|cserkészek]] impozáns épülete is.{{refhely|azonos=W40}}<ref>{{cite book |last=Șuluțiu |first=Octav |title=Brașov |pages=135–137 |year=1937 |publisher=Fundația Pentru Literatură și Artă ”Regele Carol II” |location=Bukarest |language=román}}</ref> Az első lakóház 1933-ban épült, és Radu Scârneci későbbi síbajnok volt Brassópojána legelső állandó lakosa.<ref name=mex/>
Az üdülő fejlődésének a Román Cserkészszövetség által rendezett 1936-os nemzetközi [[dzsembori]] adta a következő lökést, melyen mintegy ötezer cserkész vett részt, és maga [[II. Károly román király]] is jelen volt. Ebből az alkalomból bevezették az elektromos áramot és a vizet a településre, az Oaben-völgyi ösvényt pedig ismét kiszélesítették, autók számára is járhatóvá téve. Megszervezték a tömegközlekedést is: a felújított úton 10–12 férőhelyes, lánctalpas, nyitott teherautók szállították a turistákat. A városból mind több ember költözött ide; magánházak épültek, az állandó lakosság pedig nőtt.<ref name=mex/><ref name=sebastian>{{cite web |first=Dan |last=Sebastian |url=http://newsbv.ro/2014/12/14/50-construirea-drumului-spre-poiana-brasov-povestea-acestei-inivestitii/ |title=50 de ani de la construirea drumului spre Poiana Brașov |date=20141214 |accessdate=20180222 |publisher=NewsBV.ro}}</ref>
113 ⟶ 115 sor:
Az [[Encián (folyóirat)|Encián]] folyóirat egy 1939-es száma szerint „''az utóbbi évben a Pojána nagyon népes lett, főleg a vendéglők környéke, amelyek megfelelően rendesek és drágák. Nem is csoda, ha figyelembe vesszük a nagy forgalmat. Mert hiszen egy-egy szép vasárnapon egész divatbemutató vonul fel «kirándulni», aztán ellepik a kocsmákat. A vadonatúj turistaruhával, bakancsokkal, lengőtollas tiroli kalappal a jó brassóiak először a Pojánában csodáltatják meg magukat.''”{{refhely|azonos=K241}}
A kommunista hatalomátvétel után, 1948-ban a nyaralókat és turistaházakat [[Államosítás|államosították]], és az ONT (Nemzeti Turisztikai Hivatal) üdülőiként kezdték használni.<ref name=epuran/> A lakóházakat – egy kivételével – mind lebontották; az egyetlen fennmaradt magánház a Scârneci család 1933-ban épült otthona, mely ma is áll
1950 és 1960 között az üdülőt ''Poiana Stalinnak'' (Sztálin-tisztás) nevezték. Az Idiotenhügel dombon egy hatalmas fa tábla viselte [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] képmását. A táblát egy idő után eltávolították; egyes visszaemlékezések szerint egy vihar döntötte le.<ref name=adzx>{{cite web |url=http://www.adz.ro/artikel/artikel/ein-starker-wille-kann-berge-versetzen/ |title=Ein starker Wille kann Berge versetzen |date=20111214 |accessdate=20180211 |first=Christian |last=Albert |publisher=Allgemeine Deutsche Zeitung}}</ref>
123 ⟶ 125 sor:
[[Kép:RO BV Poiana Brasov 1.jpg|bélyegkép|Pojána a völgyben]]
Több létesítménynek sajnálatos módon tragikus vége lett: a szálloda 1952-ben leégett (1958-ban újraépítették ''Hotel Sport'' néven), a sífelvonó 1966-ban leszakadt több tucat áldozatot követelve, a bobpályát pedig bezárták a sorozatos balesetek miatt.<ref name=pint>{{cite web |url=http://www.agerpres.ro/social/2014/12/19/drumul-spre-poiana-brasov-a-implinit-50-de-ani-de-la-inaugurare-17-15-36 |title=Drumul spre Poiana Brașov a împlinit 50 de ani de la inaugurare |date=20141219 |accessdate=20180517 |first=Jana |last=Pintili |publisher=Agerpres}}</ref> Mindezek ellenére a telep töretlenül fejlődött: két új szállodát (''Poiana'' és ''Bradul'') építettek,{{refhely|azonos=B19}} és hétvégente akár tízezer turista is felkereste az üdülőt.<ref name=epuran/> Brassópojána keleti részén kőfejtőt létesítettek (ezt mára már elhagyták), ahonnan építőanyagot nyertek a szállodákhoz és egyéb épületekhez.{{refhely|Kovács|
A telep fejlődésével időszerű lett egy modern autóút építése az Oaben-völgyi keskeny és meredek földút helyett, és 1960-ban a brassói városháza elrendelte egy új út építését. Három különböző tervet nyújtottak be az útvonalat illetően; a harmadik változat, melyet végül elfogadtak, a Postarét környékéről indult a Warthe-domb felé, és a [[Nagy-függő-kő|Nagy-tölgyes]] gerince mentén kanyargott, egy régi szekérutat követve. Ehhez nem volt szükség házak lebontására, nem tételezett fel bonyolult építészeti megvalósításokat, és a panorámák miatt turisztikai szempontból is értékes volt. A munkálatok 1962 utolsó negyedében kezdődtek, magát az utat pedig 1963 őszén kezdték építeni, és 1964. december 19-én avatta fel Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Kommunista Párt főtitkára. 1965-ben elkészültek a töltések, védőkorlátok, és a vízelvezető rendszer. 1966-ban az utat egy további 1,8 kilométeres szakasszal hosszabították, és teljes egészében leaszfaltozták.<ref name=sebastian/><ref name=pint/>
Az út elkészültével Brassópojána ugrásszerű fejlődésnek indult. Az 1970-es évek elején már öt szálloda,<ref name=princz/> az 1980-as évek elején pedig tíz szálloda és tucatnyi panzió működött, összesen több, mint 2500 férőhellyel.{{refhely|azonos=B19}} Sportpályákat, úszómedencét, új sípályákat és sífelvonókat építettek; orvosi rendelő, rendőrség („milícia”),
Az 1989-es rendszerváltás
2004-ben itt tartották a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] védelmi minisztereinek megbeszélését.<ref>{{cite web |url=http://www.nato.int/docu/comm/2004/10-romania/041013-romania.htm |title=Informal Meeting of Defence Ministers |accessdate=20160926 |publisher=North Atlantic Treaty Organization}}</ref> 2013. február 17. és 22. között itt rendezték a [[2013. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztivál|XI. Téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál]] egyes versenyszámait (alpesisí, műkorcsolya, gyorskorcsolya) és záróünnepségét. Ebből az alkalomból felújították és kibővítették a síterületet, és egy új korcsolyapályát építettek.<ref name=udrea/><ref>{{cite web |url=https://romanialibera.ro/sport/sporturi/premiera-festivalul-olimpic-de-la-brasov--totul-despre-fote-2013--291920 |title=Festivalul Olimpic de la
==
A legtöbb szálloda, villa, sportlétesítmény Felsőpojánán található. Az épületek legtöbbje modern, a hegyi üdülőkre jellemző stílusban épült. Kevés utcája van, a szállodák és panziók erdősávok által elválasztott kisebb tisztásokon helyezkednek el, így is erősítve a hegyi üdülői hangulatot. A telep központjának a mesterséges tó („Miorița-tó”) környékét tekintik (templom, rendőrség, buszmegálló); főutcája a str. Poiana Soarelui.{{refhely|azonos=B31}}
Az első állandó lakos 1933-ban költözött Brassópojánára.<ref name=mex/> 2011-ben 386 lakosa volt, ez Brassó lakosságának 0,15 százaléka. A népesség növekedik, ám öregszik.▼
[[Kép:Poiana Brasov - panoramio (4).jpg|bélyegkép|A templom]]
A nagy hotelek legtöbbje az említett központtól északnyugatra és délkeletre helyezkedik el; északkelet felé kisebb szállodák és panziók épültek. A sípályák, sífelvonók, és egyéb sportlétesítmények az üdülő déli részén vannak; a keleti tisztásokon voltak egykoron a síugrósáncok.{{refhely|azonos=K280}}{{refhely|azonos=B31}}
Alsópojána területe nagyrészt beépítetlen, bár 2000 után több nagyszabású épületet – parkolóházat, sőt egy 2,5 hektáros panelnegyedet – is építettek.<ref>{{cite web |url=http://www.bursa.ro/un-brasovean-vrea-sa-cumpere-complexul-silver-mountain-la-jumatate-de-pret-331590&s=companii_afaceri&articol=331590.html |title=Un brașovean vrea să cumpere complexul Silver Mountain la jumătate de preț |first=Ovidiu |last=Vrânceanu |date=20170922 |accessdate=20180523 |publisher=Bursa}}</ref>
===Látnivalók===▼
Az üdülőtelep területén az egyetlen jelentősebb látnivaló a [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] ortodox fatemplom és kolostor. 1997–1999 között építették a máramarosi templomokéra emlékeztető stílusban, harangtornya nyugati oldalán található. A kolostor cellái az alagsorban vannak, 2010-ben négy szerzetes lakott itt.<ref>{{cite web |url=http://ziarullumina.ro/o-manastire-de-statiune-dedicata-duhovniciei-21818.html |title=O mănăstire de stațiune, dedicată duhovniciei |first=Marius |last=Ianuș |date=20101003 |accessdate=20180523 |publisher=Lumina}}</ref>
===Népesség===
▲
{| {{széptáblázat}} style="text-align: right"
163 ⟶ 176 sor:
<small>Forrás: {{refmutat|Strategie|19. és 33. o.}}</small>
==
Maga az üdülőtelep gyalogosan könnyen, egy óra alatt bejárható.{{refhely|azonos=B31}} [[Brassó]]val és [[Barcarozsnyó]]val a [[DN1E főút (Románia)|DN1E]] másodrendű főút köti össze, vasúti összeköttetés nincs. Brassóból a 20-as jelzésű autóbusz félóránként, óránként indul Pojána irányába, végmegállója a telep központjában van.<ref>{{cite web |url=https://www.ratbv.ro/afisaje/20-intors.html |title=Linia 20 |date=20180411 |accessdate=20180523 |publisher=RAT BV}}</ref>
Felsőpojánán 800 parkolóhely áll rendelkezésre. 2017-ben felavattak egy 400-nál is több férőhelyes parkolóházat Alsópojánán – innen autóbuszok viszik a turistákat a sípályákig – azonban az autósok alig használják.<ref>{{cite web |url=https://www.digi24.ro/regional/spatiile-verzi-din-poiana-brasov-distruse-de-soferii-comozi-857598 |title=Spațiile verzi din Poiana Brașov, distruse de șoferii comozi |first=Silvia |last=Blaj |date=20180110 |accessdate=20180523 |publisher=Digi 24}}</ref>
▲===Látnivalók===
==Turizmus==
176 ⟶ 185 sor:
===Sípályák===
===Túrázási lehetőségek===
===Terápia===
===Egyéb===
==Jegyzetek==
| |||