|
'''Uránszurokérc''' más néven az '''uraninit''' ásvány, az urán-dioxid (UO<sub>2</sub>) és az urán-trioxid (UO<sub>3</sub>) 1:1 arányú sztöchiometrikus keveréke, képletét meg szokták adni U<sub>3</sub>O<sub>8</sub> alakban is. Az uránszurokérc szennyezett más anyagokkal is. Az uránszurokérc másodlagos kőzetként az uraninit (ásvány) bomlásával keletkezik, de a kettő között lényeges különbség nincs. Az [[urán]] egyik legrégibb lelőhelye a [[Csehország|csehországi]] [[Jáchymov|JoachimstahlJoachimsthal]]. Az uránszurokérc gyakran tórium-dioxiddal (ThO<sub>2</sub>) szennyezett. Ennek magyarázata, hogy a ThO<sub>2</sub> az urán-dioxiddal [[izomorfia|izomorf]], kristályszerkezetük, felépítésük, morfológiájuk hasonló. Az uraninit szabályos (köbös) rendszerben kristályosodik, az anyakőzetben erek formájában fordul elő, illetve gömbszerű felülettel. Igen ritkán oktogonálisan illetve kockák formájában kristályosodik. Fekete színe van, szurokszerű fénye. Keménysége 5,5, sűrűsége 7,5-9,7 g.cm<sup>-3</sup>. Elsősorban ércekkel együtt található meg kísérő ásványként. Fő előfordulási helyei az uránszurokérccel együtt: [[Kongói Demokratikus Köztársaság|Kongó]] – [[Kinshasa]] és [[Kasolo]] környéke, [[Kanada]] (Nagy-Medve tó), [[Norvégia]] déli része, [[Oroszország]] ([[Karélia]]), [[Kirgizisztán]], [[Japán]], [[Csehország]] ([[Jáchymov]], [[Příbram]]), [[Nigéria]], [[Kenya]], [[Szomália]], [[Dél-afrikai Köztársaság]] és másutt. Igen jelentékeny lelőhelye van [[Kazahsztán]], [[Üzbegisztán]] és [[Kirgizisztán]] határvidékén, egyes becslések szerint a világ uránmennyiségének csaknem 15%-a, ez azonban nagyrészt kihasználatlan. [[Magyarország]]on kis mértékben fordul elő [[Pécs]] környékén. Az uránszurokérc fő szennyezője a tórium-dioxid (ThO<sub>2</sub>), mellette az ólom-oxid (PbO), de kis mennyiségben tartalmazhat elemi [[rádium]]ot (Ra), [[tórium]]ot (Th), [[cérium]]ot (Ce), [[lantán]]t (La) és [[erbium]]ot (Er).
[[Kategória:Ásványok]]
|
