„Földgömb” változatai közötti eltérés

Jelenleg az ELTE Lágymányosi tömbjének északi épületében található. 1961-ben [[Füsi Lajos]] irányításával készült el a 212&nbsp;cm átmérőjű domborművű-műanyagföldgömb, melynek célja a Föld közlekedési hálózatának bemutatása. Méretaránya 1 : {{szám|6000000}}.<ref>[http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/elhunyt/fusi.htm Füsi Lajos (1920-1999)], lazarus.elte.hu</ref> Mivel a földgömb átvilágítható, ezért anyaga is a fényáteresztő polimerakrilátból, röviden plexilapokból készült. Először a negatívformákat gipszből készítették el, majd erre helyezték rá a 140–170°C-ra felforrósított, hőre lágyuló plexilapot, amelyet vákuumformázással munkáltak meg. Az így elkészült 10° széles gömbszeleteket egy fémállványra rögzítették. A gömb belsejébe világítást szereltek, majd motorral látták el. Felszínére a nitrofestéket festékszóróval vitték fel. A magassági méretarány nem egyezik meg a vízszintessel; 1 : {{szám|100000}}–{{szám|600000}}, területtől függően. A hipszometrikus beosztás a következő: 0-100m0–100m, 100-200m100–200m, 200-500m200–500m, 500- 1000m500–1000m, 1000-2000m1000–2000m, 2000-5000m2000–5000m, és 5000m felett. A tengerek esetében: 0-2000m0–2000m, 2000-4000m2000–4000m, 4000-6000m4000–6000m, 6000m alatt. A kartografálás során a gömb tartalmát úgy alakították ki, hogy az távolról (4-6 méter) is jól olvasható legyen. Ennek oka, hogy az óriásföldgömb térképe a falitérképek kategóriájába sorolható. A fontosabb folyók mellett, a tavakat is ábrázolja. Az országhatárokat, a fő vízi, közúti, vasúti útvonalak szerepelnek is szerepelnek rajta.ó. A városokat kis piros karikákkal tüntetik fel. A közlekedési útvonalak szempontjából fejtörést a légi útvonalak megjelenítése okozott. Mivel ezek két pont között ortodrómákkal szemléltethetőek a legjobban, ezért a harmadik dimenzió bevonása mellett döntöttek, műanyagszalagokkal kötik össze a városokat, a felületből kiemelkedően.