„Tízezer nap” változatai közötti eltérés

Az 1965-ben elkészült filmet a cenzorok két ok miatt nem engedték bemutatni: egyrészt 1956-ot forradalomnak nevezik benne, másrészt a történet főhőse sikeresen öngyilkos lesz, miután elveszik a földjét. Ez utóbbi ráadásul a 60-as években történik, azaz a rendszer által elvárt üzenet (miszerint a kádári téeszesítés az 'igazi') sérült, helyette párhuzamba állítódott a két korszak téeszesítése: mindkettő tragédiában végződik. A film alkotói eleinte nem voltak hajlandóak kompromisszumot kötni a cenzorokkal, a szakma pedig szolidáris volt velük.{{refhely|VargaB|p.138.}} Kósa a film bemutatásáig nem kapott diplomát, és újabb filmet sem készíthetett. A ''Tízezer nap'' végleges verziója bizonyos módosítások után 1967-ben egy időben került bemutatásra Magyarországon és a [[Cannes-i fesztivál]]on. A bemutatott filmben elhangzik a „forradalom” szó, és szerepel benne az öngyilkosság is, azonban egy keretet kapott, melyben kiderül, hogy István túlélte az öngyilkossági kísérletet, és boldog, amikor megérkezik a hidroglóbusz. A film végi jelenet is a kádári konszolidáció motívumát erősíti: a Széles fiú már annak a „nemzedéknek a tagja, amely megpróbál számot vetni a múlttal, túllépni a traumákon, és helyet találni a mai világban.”{{refhely|VargaB|p.143.}}

 

 

Az 1967-es premiert az is kikényszerítette, hogy valahogyan a Cannes-i fesztiválig jutott a film híre, és „a franciák hivatalos jegyzéket küldtek a magyar állam illetékeseihez, amelyben az állt, ha nem a Tízezer napot küldik a Cannes-i fesztiválra, akkor a továbbiakban nem tartanak igényt a magyar filmek részvételére.”{{refhely|KósaF}} Emiatt nem az eredetileg tervezett [[Herskó János|Herskó]] filmet, a ''[[Szevasz, Vera!|Szevasz Verát]]'' küldték ki a versenybe, hanem a ''Tízezer napot''.