„Gnoszticizmus” változatai közötti eltérés

a
* ''Codex Askewianus'': Valamikor az [[1700-as évek]]ben dr. Askew londoni orvos vásárolta egy régiségkereskedőtől. Róla nevezték el a kódexet. Halála után örökösei a [[British Museum]]nak adták el, 1785-ben. Ez a őrizte meg a 3. században keletkezett ''[[Pisztisz Szophia]]''t, a legterjedelmesebb gnosztikus értekezést. A kódex maga valószínűleg a 4. századból való.
* ''Codex Brucianus'': James Bruce-ról (1730-1794) a neves skót utazóról kapta a nevét. A régi Théba területén, [[Medinet Habu]]ban vette. ''[[Jeú két könyve]]''t és egy un. ''Cím nélküli értekezés''t tartalmaz. A művek valószínűleg a 3. századból valók, a papiruszkódex az 5–6. századra keltezhető.
[[Fájl:Eg-NagHamadi-map.png|jobbra|150px|Nag Hammádi]]
* ''Codex Berolinensis'': Valószínűleg Achmim közelében találták. 1896-ban került a Berlini Múzeum gyűjteményébe. Ebben található az ''[[Evangélium Mária szerint]]'', ''[[János apokrifonja]]'' (titkos irata) és a ''Sophia Jesu Christi'' ([[Jézus Krisztus bölcsessége]]).
 
=== Apokrif iratok ===
Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”. A legjelentősebb lelet Nag Hammád tekercsei, de sok apokrif irat maradt fenn és tanúskodik a gnosztikus keresztény bölcsességről. Amíg a Biblia iratait a történelem során többször is „átírták”, az apokrifok hamisíthatatlanul tanúskodnak koruk bölcseletéről. Az apokrif, vagy „elrejtett” tanok a hivatalos, külső vallás törekvéseként kerültek háttérbe. Esetenként tudatos megsemmisítések elől rejtették el az utókor számára. A rejtett kifejezés ugyanakkor e tanok tartalmára, azokra a rejtélyekre, misztériumokra is utal, melyek az igazságkeresők számára az eredeti isteni állapot elérésének útját írják le, és közelebb visznek Istenhez.
[[Fájl:Eg-NagHamadi-map.png|jobbra|150px]]
 
== Keresztény egyházatyák gnoszticizmus ellen írt művei ==