„Bottyán János” változatai közötti eltérés

Születési éve bizonytalan, különböző források [[1635]]–[[1640]]–[[1645]] közé teszik, legvalószínűbb az [[1643]], [[1644]]. Az [[1650-es évek]]től a [[Nagyszombat (település)|nagyszombati]] [[Jézus Társasága|jezsuiták]] [[vágsellye]]i birtokán volt lovász. Hatásukra áttért a [[Római katolikus egyház|katolikus]] hitre, amiért apja kitagadta örökségéből.

 

 

Ebből az időszakból származik az egyik legismertebb egyéni hőstette, amely talán csak a személyét övező legendák közé tartozik. Amikor [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotharingiai Károly]] 1685. július 11-én, az Esztergomi kapunál, megkezdte Érsekújvár ostromát,<ref>[http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/2000/IX.-evf.-2000.-januar-februar-OS/Hiszen-itt-nincs-semmi-Ersekujvar Macsovszky Péter: Hiszen itt nincs semmi (Érsekújvár)], kalligram.eu</ref> fogadást kötött a társaival, hogy bemegy a 6000 fős török őrséggel védett Érsekújvárra, és a főtéren álló mecsetből az imát mondó [[müezzin]]t ledobja a mélybe, majd épségben visszatér. Parasztruhát öltött magára, és bejutott a városba, ahol éppen vásár volt. Amikor a müezzin felment a [[minaret]] erkélyére, hogy imáját elénekelje, Bottyán utánament és letaszította a toronyból. Ezután gyorsan leszaladt a toronyból, a várkapu felé sietett, ahol az útját álló [[janicsár]] őrt lelőve, sikeresen kijutott várból. Az őt üldöző törököket az ott várakozó társai lekaszabolták.