„Bizánci művészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
http://www.e-nyelv.hu/2011-09-23/canterburyi-ersek-2/ |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
35. sor:
Az istenanya nem lehetett akármilyen fiatal asszony gyermekével, még ha azt ugyancsak szépen is festették meg. Ikonnak, szentképnek csak a hagyományos típusokat fogadták el. De ez a konzervativizmus lassanként alakult ki. A művészek teremtették meg az ókeresztények egyszerű illusztrációiból a hatalmas képeket, melyek a bizánci templomok falát díszítik. Ha ezeket a mozaikokat nézzük a [[Balkán-félsziget|balkáni]] országok vagy [[Olaszország]] templomaiban, nem tagadhatjuk, hogy amit a keletrómaiak végbevittek, elég jelentős dolog.
A [[szicília]]i [[Monreale]] katedrális mozaikképét 1190 előtt készítették [[bizánc]]i művészek. Szicília a nyugati egyházhoz tartozott, amit abból is látunk, hogy az ablak mellett álló szentek egyike az angol [[Thomas Becket]] [[canterbury]]i érsek. Becket meggyilkolása egész [[Európa|Európát]] megrázta. Ez a legrégibb, ránk maradt képmása. De leszámítva ezt a nyugat-európai vonatkozást, a [[mozaik]]kép alkotója pontosan ragaszkodott a [[bizánc]]i hagyományokhoz. A templomba gyűlt emberek szemtől szememben állnak [[Jézus]] alakjával, aki áldásra emelt kézzel várja őket. Lejjebb [[Szűz Mária]] trónol, mint egy királynő, mellette két arkangyal és szentek ünnepélyes sora (''ld. még [[Mária-tisztelet]]'').
Az ikon közvetítő szerepet tölt be az égiek és a földi világ között, így szorosan hozzátartozik az ortodox liturgiához. A híres ikont, a Vlagyimiri Istenanyát egy kijevi herceg renndelte [[Konstantinápoly]]ban, majd a vlagyimiri székesegyháznak ajándékozta. A festmény volt minden későbbi, a Szeretetteljes Szűzanyát ábrázoló ikon ihletője.
| |||