„Odesszai katakombák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: Kategória hozzáadása/eltávolítása |
|||
10. sor:
A [[19. század]]ban a legtöbb odesszai ház [[Mészkő (kőzet)|mészkő]]ből épült, amelyet a közelben bányásztak. A házak építésekor, hogy ne kelljen messziről idecipelni a mészköveket, egyre inkább a város alól bányásztak. Ahogy a bányászok kitermelték a mészkövet, alagutak kezdtek kialakulni. A város alatt nemsokára kialakult egy kusza labirintus, melyet senki nem tervezett előre. A föld alatti hálózat pedig idővel a városon kívüli területekre is kiterjedt. A bányászott kőzetből felépült házak színe miatt Odesszát sokáig „sárga városnak” is nevezték.
A kitermelés a 20. század elején is folytatódott, egészen az 1917-es [[1917-es októberi orosz forradalom|orosz forradalom]] kitöréséig. A katakombák ideális búvóhelyül szolgáltak a forradalmároknak. [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] öccse, ''[[Dmitrij Uljanov]]'' {{Wd|Q1965609}} is vezetett itt szemináriumokat. A [[Oroszországi polgárháború|polgárháború]] idején itt volt a föld alá kényszerített [[bolsevikok]] forradalmi parancsnoksága, itt működött a nyomdájuk is. {{refhely|Panoráma: Szovjetunió, 1974}}
A [[második világháború]] alatt a szovjet [[partizán]]ok búvóhelyéül szolgálták, akik hosszú ideig használták bázisul a németek és a románok ellen. Itt dolgozott az odesszai pártbizottság, itt volt a partizánok fegyver- és élelmiszerraktára, s innen biztosították a rádió-összeköttetésüket is Moszkvával. {{refhely|Panoráma: Szovjetunió, 1974}}
| |||