„A Szovjetunió felbomlása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 46.139.67.83 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
28. sor:
A vita [[1991]] márciusában záródott le, de a szovjet parlament nem fogadta el a tervezetet, mert nem született egyetértés több fontos kérdésben, többek között a hatalommegosztás kérdésében a szövetségi szint és a tagköztársaságok között. Gorbacsov ezért népszavazást hirdetett a kérdésben, mely azonban csak a vitában részt vett 9 tagköztársaságban került megrendezésre, a többi 6 tagköztársaságban a helyi hatóságok nem rendezték meg a népszavazást (kivétel: Grúziában a központi grúz kormánytól már akkor de facto függetlenül cselekvő [[Abházia]] és [[Dél-Oszétia]], ahol a népszavazás szintén megrendezésre került). A népszavazáson a résztvevők 76%-a támogatta a tervezetet. Ennek eredményeképpen [[április 23.|április 23]]-án aláírásra került [[Novo-Ogarjovo|Novo-Ogarjovóban]] a végleges megállapodás a szövetségi szint és a népszavazást rendező 9 tagköztársaság között. A végleges szöveg szerint a Szuverén Államok Szövetsége ''de facto'' konföderáció lett volna, melyben csak az államfő személye, a külpolitika és a honvédelem maradt volna a szövetségi szint feladata, minden egyébben a tagköztársaságok szuverén államokként működtek volna. Időközben másodikként Grúzia és harmadikként Lettország – áprilisban és májusban – kikiáltották függetlenségüket, ezt azonban a szovjet központi szervek nem ismerték el.
A megállapodás [[1991]]. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án lépett volna életbe a tervezet szerint, addig kellett azt a részt vevő 9 tagköztársaságnak ratifikálnia. Ez meg is történt a 9 közül 8 tagköztársaságban, egyedül [[Ukrajna]] nem ratifikálta az egyezményt. A megállapodás ünnepélyes [[augusztus 20.|augusztus 20]]-i aláírására és életbelépésére azonban már nem került sor, mivel a Gorbacsov-ellenes erők államcsínyt próbáltak elkövetni [[augusztus 19.|augusztus 19]]-én, melynek leverése után már az események túlhaladtak az új államszerződésen, s az már nem került szóba, mint lehetőség, mivel Gorbacsov hatalma egyre formálisabb és kisebb lett, [[Oroszország]] területén a szövetségi hatalom egyre gyorsabban került át az orosz tagköztársaság elnökének, [[Borisz Nyikolajevics Jelcin|Borisz Jelcinnek]] a kezébe. A puccs idején és után több tagköztársaság is kimondta a függetlenségét. [[Szeptember]]ben
A végső lépés [[1991]]. [[december 8.|december 8]]-án történt, amikor Oroszország, Ukrajna és Belarusz hivatalosan megállapodott egymással a Szovjetunió megszüntetéséről (ez az úgynevezett Belavezsai Megállapodás, a tárgyalás helyszínéről a belarusz-lengyel határvidéken található Belavezsai erdőről elnevezve), majd ezt követően [[december 12.|december 12]]-én Oroszország is kikiáltotta a függetlenségét a Szovjetuniótól, ezzel - paradox módon - de jure a szovjet szövetségi intézmények székhelye a szövetségen kívülre került. [[December 21.|December 21]]-én 10 volt tagköztársaság és még formailag egyetlen meglévő tagköztársaságnak számító Üzbegisztán képviselői kimondták a Szovjetunió megszűnését, s megállapodtak, hogy nemzetközi jogi szempontból a Szovjetunió örököse kizárólag Oroszország lesz. (A megállapodáson Észtország, Grúzia, Lettország, Litvánia nem volt jelen, mivel ők nem tartották magukat jogilag a Szovjetunió volt részeinek.) Gorbacsov [[december 25.|december 25]]-én televíziós beszédben hivatalosan is lemondott az akkor már ''de facto'' nem létező szovjet elnöki tisztségről. A szovjet parlament utolsó ülésére [[december 26.|december 26]]-án került sor, amikor a parlament feloszlatta magát és [[1991]]. [[december 31.|december 31]]-i dátummal kimondta a Szovjetunió megszűnését.
| |||