„Hans von Dohnanyi” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Élete ==
[[Dohnányi Ernő]] magyar zeneszerző és Elisabeth Kunwald osztrák-zsidó zongoraművésznő fiaként, Bécsben született. Szülei válása után, [[Berlin]]ben nőtt fel. [[Dietrich Bonhoeffer|Dietrich]] és Klaus Bonhoeffer osztálytársa volt a Grunewald-Gimnáziumbangrünewaldi gimnáziumban. 1920-tól 1924-ig jogtudományt tanult a berlini [[Humboldt Egyetem]]en. 1925-ben jogi doktorátust szerzett ''A nemzetközi bérleti szerződés, valamintmint Csehszlovákia területbérlete a Hamburgi kikötőben a Moldva folyón'' témában.
 
Első, „teljes mértékben kielégítő” államvizsgája 1924-es abszolválása után, 1925-ben feleségül vette Christinét, Dietrich, és Klaus iskolatársai húgát, Karl Bonhoeffer lányát. A házassággal a hangsúlyt az a-ra tette családnevében. Bärbel (1926), Klaus (1928), valamint Christoph (1929), három gyors egymásutánban született gyermekébõl kettõ is követte apjukatőt aaz közéletbenismertségben: Klaus 1981-től 1988-ig [[Hamburg]] első polgármestere volt, Christoph pedig sikeres karmester lett. Unokája, Justus filmrendező.
 
1928-ban „jó” minõsítéssel teszi le második jogi államvizsgáját. Rövid tevékenysége után a Hamburgi Szenátusban, 1929-ben kezdődött a karrierje, a Birodalmi igazságügyiIgazságügyi Minisztériumban személyi asszisztenseként több igazságügy-miniszternekminiszter mellett, majd az államügyész szolgálatában, 1934-tõl kormánytanácsosként. 1932-tõl a Birodalmi Elnök, a bíró Erwin Bumke segédtisztje volt, ebben a funkcióban fellépett, amikor a [[Porosz Királyság]] önálló lett, s hadat gyűjtött a Birodalom ellen.
 
A [[Hosszú kések éjszakája|Röhm-puccs]] után Von Dohnányi – a tervezett merénylet állítólagos összeesküvőinek a kormány megrendelésére, tárgyalás és ítélet nélkül – került kapcsolatba az ellenálláshozellenállás kapcsolható körökhözköreihez. Ő készítette a feljegyzést a bűncselekményekrõlrendszerellenes bűncselekményekről, a rezsimszabályos után roll-overbizonyítékok a bizonyítéktörvényes a szabály, hogy aeljárásban törvényfolyamatbanviszont megkötöttemegkötötték a kezét.
 
Azonban az előkészítő fázisban a megfogalmazása a [[Nürnbergi törvények|Nürnbergi törvények értelmében]] Vonértelmében Dohnányi kiszolgálta a Náci BirodalmiBirodalmat igazságügy-miniszteri minõségben, Franz Gürtnert, ezen túlmenően, pedig [[Roland Freisler]]t, valamint a Fritz szürke.Graut a 37. Találkozó a büntetőjog Bizottság, ahogy az első nagy Brainstormingötletelés, jelezve, hogy a koncepció a Nürnbergi törvények, valamint a végrehajtási rendeletek az anyagi szempontok készített. az ülésen bírálta, hogy a kidolgozott törvénytervezet „legfőbb célja nem a faji jogszabályok – hanem garancia az alapvető fajvédelem garanciája”.
 
Mivel azonban az egyre inkább kritikus hozzáállás, hogy a náci faji politika 1938-ban ismertté vált, átadott neki, hogy a miniszter úr, mint egy császári tanácsos, hogy a császári udvar.
 
Nem sokkal a kezdés előtt, a [[második világháború]] kezdete előtt úgynevezett Hans HúsvétiOster neki a [[Wilhelm Canaris]] tart [[Abwehr]] [[A német haderő főparancsnoksága]], hamarosan a hamarosanközpontja központlett az ellenállás ellen [[Adolf Hitler]]rel szembeni ellenállásnak.
 
1941 novemberében elbocsátották a bíróságtól. Dohnányinak sikerült 1942-ben üldözött zsidókat, a berlini ügyvédeket, Fritz Arnoldot, Julius Fliesst és családjuk tagjait mint álcázott ügynököket hivatalosan [[Svájc]]ba menekítenie. Összesen 13 ember tudta az úgynevezett U-7-műveletben szabadon elhagyni az országot. Közben ő maga is titkos látogatást tett Svájcba, a menekülés előkészítésére.
 
1943 márciusában részt vett a Hitler elleni [[merénylet]]ben [[Henning von Tresckow]] puccskísérlete keretében. A [[Szmolenszk]]be utazó Hitler gépére bombát csempészett, amely csütörtököt mondott.
 
1943. április 5-én Dohnányit letartóztatták (a vádak állítólagos deviza bűncselekmények voltak, ideértve a pénztranzakciókat a Jauch & Hübener cégnek). Karl Sack hadbíró elhúzódó eljárást folytatott le vele szemben. 1944-ben Dohnányi a sachsenhauseni koncentrációs táborba került. Miután a merénylet 1944. július 20-án a Hitler elleni újabb puccskísérletben megbukott, 1944. szeptember 22-én a titkos feljegyzéseket találtak nála, valamint 1945. április 5-én Canaris titkos naplóját egy páncélszekrényben, zosseni katonai bunkerben. Ez a romlott, a bizonyíték DohnanyiDohnányi (ellen is, Dietrich AzonbanBonhoeffer, Ludwig Gehre, Hans Oster, Karl Sack). Hitler elrendelte, [[Ernst Kaltenbrunner]] és a vele együtt vádlottak kivégzését. A biztos úr, az osztályvezető, a [[Reichssicherheitshauptamt]], Walter Huppenkothen volt, aki ügyészként leutazott a sachsenhauseni koncentrációs táborba. Hatodikán mint elnök összehívott egy különleges SS-bíróságot SS-esekből, akik a koncentrációs táborban parancsnokoltak. Nem voltak védők sem. Gyorsított eljárásban a mentők hordágyán fekvő Dohnányit halálra ítélték és április 9-én felakasztották.
 
== Jogi Feldolgozás ==
Az Elnök, az állami számvevőszék, az Otto Thor Beck , valamint az Ügyész, Walter Huppenkothen , a vége után a Náci rezsim, a [[Németország|Németországi Szövetségi Köztársaság]] a tartozék hogy gyilkossággal vádolják. Miután a Szövetségi bíróság 1952-ben, az első két felmentéseket a tárgyaláson az esküdtszék választott, költözött 1956-ban során a harmadik felülvizsgálata a kilátás. Felemelte a kárhoztatás Thor Becks, Huppenkothens mondta, hogy a vádak alól a gyilkosságban való részvétellel az állam bírósági eljárás, mert az állami számvevőszék megfelelően épült, majd időpontjában hatályos helyesen megítélni; lehet, hogy a vádlott nem lehet azzal vádolni, hogy ez igaz hajlított .
 
Különleges félreértés okozta az érvelés, a Szövetségi bíróság ezt a meggyőződést. Így volt az oka, hogy a vád nem a részvétel, a végrehajtás, de a tény, hogy Huppenkothen nem sikerült volna, azt megelőzően, hogy a gyilkos Wilhelm Canaris, Ludwig Gehre, Hans Oster, Karl ZsákotSack, a megerősítés, az ítéletet a Legfelsőbb bíróság által Úr, ebben az esetben, [[Ernst Kaltenbrunner]], hogy szerezzen. A hideg Brunner aláírása lenne a Törvény Huppenkothens véleménye szerint a BGH-tól 1956-ban tehát jogszerűen. Az állítólagos gyilkosság a Dohnanyis volt Huppenkothen is felmentették, mert kétség esetén a vádlott nem találtam, lehet, hogy a bíróság a mester ezt az "ítélet", de megerősítette.<ref>Ingo Müller: ''Der Niedergang des Strafrechtssystems im Dritten Reich''</ref>
 
1995-ben a Szövetségi bíróság elhatárolta magát az első alkalommal, a törvény az 1956-os, ez az ítélet a bíró munkáját az egykori NDK-ban. Az ítélet ellen Dohnanyi, a másik az 1. 1998 szeptemberében lépett hatályba a törvény eltörléséről szóló nemzeti szocialista igazságtalan ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás hatályát veszti. {{Lásd még|Aufhebung von NS-Unrechtsurteilen}}Günter Hirsch, Elnök (a Szövetségi bíróságBíróság elnöke 2000-től 2008-ban,ig) azt mondta, 2002-ben alkalmábólHans ünnepségvon aDohnányi 100. Szülinapi Hans vonszületése Dohnanyicentenáriumán: "ez az ítélet" (1956) "a Szövetségi bíróságra, ahol a bíró vett részt, a harmadik Birodalom, értékelő egy különleges bíróság, majd később egy háború bíró, szégyelljék magukat." Ezen kívül azt mondta: "Az elkövetők voltak, végül által hozott ítélet alapján a Szövetségi bíróság 1956 ezt a bírói gyilkosság, felmentették az alapon, hogy a következmény az volt, hogy nem a bírák során a náci uralom 50 000 halálos ítéletet, mint kellett bíróság elé."</ref>
 
== Emlékezete ==
== Dokumentumok ==
 
* Winfried Meyer (EDS.): ''Összeesküvők Hitler ellen: Isten nem adott páncélt a szívem köré. Levelek a katonai börtönből, illetve a Gestapo börtönéből 1943-1945. '', DVA, München, 2015, {{ISBN|978-3-421-04711-3}}
 
== Irodalom ==
 
* Elizabeth Chowaniec: ''A Dohnányi-eset, 1943-1945. Az ellenállásEllenállás, a katonai bíróság, SS-önkény. '' Oldenbourg, München, 1991, {{ISBN|3-486-64562-5}}
* Marikje Smid: ''Hans Dohnanyi – Christine Bonhoeffer – Házasság a Hitlerrel szembeni ellenállásban. '' Whurr kiadóKiadó, 2002, {{ISBN|3-57905382-5}}
* Andrea Tam: Hans von Dohnányi esete. A kárhoztatás, a rehabilitáció előtt. In: ''Revue d'allemagne et des pays de langue dénes. '' [[ISSN]]&#x20;[http://zdb-katalog.de/list.xhtml?t=iss%3D%220035-0974%22&key=cql 0035-0974]{{ISSN|0035-0974}}, Bd. 37, 2. Sz., 2005. április-június, 197-215. o.
* Jochen Thies: ''A Dohnányiak. Családi életrajz. '' Propyläen, Berlin, 2004, {{ISBN|3-549-07190-6}}., 114-218. o.
* Siegfried Mielke (EDS.) segítségével Marion Goers, Stefan Heinz, Matthias Oden, Sebastian Bödecker: ''Egyedi – oktatók, hallgatók képviselői a német Politikai Egyetemen (1920-1933), az ellenállás a nemzeti szocializmusszocializmussal ellenszemben. '' Lukas, Berlin, 2008, {{ISBN|978-3-86732-032-0}}, 314-319. o.
* Friedrich Karl Kaul: A birodalmi bíróság története,'' ''4. kötet: ''1933-1945. '' Kelet-Berlin 1971, 266 o.
* Fritz Stern, Elisabeth Sifton: ''Nem hétköznapi emberek: Dietrich Bonhoeffer, Hans von Dohnányi az ellenállás Hitler ellen. '' C. H. Beck, München 2013, {{ISBN|978-3-406-65373-5}}
 
== Külső hivatkozások ==
53 632

szerkesztés