„Szlavónia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiegészítve |
|||
47. sor:
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Verőce vármegye|Verőce]] és [[Szerém vármegye|Szerém]] vármegye.<ref> {{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=126–127|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id={{ISBN|963-351-696-X}} CM}} </ref>
A [[15. század]] végétől a növekvő török veszély, majd a folyamatos török előrenyomulás miatt egyre több horvát húzódott a [[Horvát bánság]] területéről Szlavóniába. Ugyanakkor a magyar királyi hatalom egyre gyengült, és a horvátok amúgy is más viszonyban voltak a magyar koronával, mint a szlavóniaiak. Mindez fokozatosan megváltoztatta a szlavóniai nemesség identitástudatát. Magyarország helyett egyre inkább Horvátországhoz kötődtek, ugyanakkor ez egy lassú folyamat volt, még hosszú ideig megmaradt a sajátos szlavón identitás az újkorban is.<ref name="Pálosfalvi:Szlavónia, késő középkori"/>
Mindezek következtében a [[16. század]]ban először a Szávától délre eső területeket, majd a század végétől egész Szlavóniát kezdték Horvátországnak hívni. [[1558]]-ban egyesült a szlavón és a horvát tartományi gyűlés.
Az [[1540-es évek]]től a magyar [[király]]ok a „Szlavónia királya” címet is egyre gyakrabban használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.<ref name="Pálffy:Magyar arisztokraták"> {{CitPer|szerző=Pálffy Géza |cím=Magyar arisztokraták – horvát nemesek |periodika=História |év=2011 |szám=5–6. }} </ref> Eközben [[Szlavónia|Szlavóniának]] kezdték nevezni a Dráva–Száva közének keleti részét, a [[Szerémség]]et is beleértve.<ref name="Varga:Szlavónia a kora újkorban"> {{cite journal |author=Varga Szabolcs |title=Szlavónia a kora újkorban |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year=2011 |volume=5–6. szám |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-056/Varga.pdf |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150907171827/http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-056/Varga.pdf |archivedate= 2015-09-07}} </ref>
Az [[európai uniós]] csatlakozás óta jelentős népességcsökkenés figyelhető meg a régióban. 998 kelet-horvátországi település közül 2016-ban 365-ben egyetlenegy gyermek sem született, 130 faluban egy gyermek, 120-ban pedig két gyermek született.<ref>[https://www.vecernji.hr/vijesti/moze-i-gore-do-2030-slavonija-ce-izgubiti-jos-sto-tisuca-stanovnika-1221345 Može i gore: do 2030. Slavonija će izgubiti još sto tisuća stanovnika]</ref> A munkanélküliség és a jobb élet reményében az emberek külföldre vagy Zágrábba költöznek.
| |||