Főmenü megnyitása

Módosítások

a
magánhangzó megnyúlik (WP:BÜ) AWB
Oszkár a skandináv államok szövetségének híve volt, s mint ilyen a perszonálunióban álló két országot, Norvégiát és Svédországot ugyanolyan jogokkal ruházta fel, megalkotva a két ország közötti egyenlőséget. Nyomatékosításként új zászlót és címert készíttetett, melyben mindkét állam szerepet kapott. Az 1850-es években foglalkoztatta a 3 skandináv királyság egyesítése egy unióban, ám nehézségek miatt ez nem valósulhatott meg. Hogy Norvégiával kapcsolatát még szorosabbra fűzze, 1847. augusztus 21-én megalapította a Szent Olaf rendet, [[I. Olaf norvég király]] tiszteletére, kinek nevéhez fűződik az első sikeres kísérlet Norvégia keresztény hitre térítésében.
[[Fájl:Orlogsgjøs 1844.jpg|Az Uniós zászló mely 1844-től 1905-ig volt érvényben|150px|bélyegkép]]
A [[Schleswig-Holstein]] tartományokért folytatott harcokban [[Dán Királyság|Dániát]] támogatta a [[Porosz Királyság|poroszok]] ellen (1848–52). A két tartomány német lakói lázadtak fel a dán annexió ellen. Oszkár csapatokat vezényelt először [[Fyn]], majd [[Jütland]] vidékére, később pedig Észak-Schleswigbe (1849-50-ben). Közrejátszott a [[malmö|malmői]]i tűzszünet aláírásában is (1848. augusztus 26). Az 1852-es [[londoni jegyzőkönyv]]ben pedig azok között szerepelt, akik garanciát vállaltak Dánia sértetlenségéért, [[Schleswig-Holstein]] megtarthatta függetlenségét, de továbbra is a dán korona része maradt.
 
Attól tartva, hogy Oroszország igényt formálhat a Varangerfjordra, Oszkár semleges maradt a [[krími háború]]ban, később pedig szövetségre lépett Nagy-Britanniával és Franciaországgal (1855. november 25.), hogy országainak területi sértetlenségét fenntarthassa.
14 632

szerkesztés