„Porzsolt Kálmán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
== Pályája ==
 
Barátosi Porzsolt Benő és Vendinszky Mária fia. Középiskoláit Budapesten és [[Kecskemét]]en, a bölcseletet a budapesti egyetemen végezte. A testnevelés reformjának programját ő állította össze és annak propagálására 1884-ben testvérével, Porzsolt Jenővel ''Herkules'' címmel szaklapot alapított.<ref>A ''Herkules'' című testgyakorlati és sport-közlöny első száma 1884 tavaszán jelent meg.</ref> A múzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében szervezte az Országos Múzeum- és Könyvtárbizottságot és Tanácsot. Számos népkönyvtárat létesített. [[Széll Kálmán (politikus)|Széll Kálmán]] társaságában létrehozta a Dunántúli Közművelődési Egyesületet, melynek éveken át főtitkára, az Országos Múzeum- és Könyvtárbizottságnak pedig előadó titkára volt. 1894 végén [[Szana Tamás]]tól átvette és 1897-ig végezte a ''[[Fővárosi Lapok]]'' szerkesztését, abból politikai napilapot csinált. 1891-ben feleségül vette [[Lukács Júlia|Lukács Juliska]] színésznőt; második felesége, [[Gazsi Mariska]] szintén színésznő volt, vele 1905. december 4-én kötött házasságot Budapesten.<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X919-1ST?mode=g&i=254&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 495/1905. folyószáma alatt.]</ref> 1897 januárjában megkapta a [[Népszínház (Budapest, 1875–1908)|Népszínház]] bérleti jogát és októberben az igazgatást is átvette. 1902-ben ismét kibérelte a színházat, de attól 1904-ben anyagi okok miatt meg kellett válnia. Haláláig a [[Pesti Hírlap]] belső munkatársaként dolgozott. A magyar színművek kultuszát propagálta és több pályadíjat tűzött ki a Népszínházban és a [[Nemzeti SzínházbanSzínház]]ban is.
 
Írói pályáját 1876-ban kezdte, szépirodalmi munkásságát főként elbeszélések jellemzik. Regényeiben keserű világfelfogással mutatta be élesen megfigyelt alakjait. Több drámai pályadíjat nyert. Színi kritikusnak is a nevesebbek közül való. Ezernél több irodalomtörténeti, képzőművészeti, oktatásügyi és általában kultúrpolitikai cikket írt a lapokba.
 
==Írásai==
Cikkei a Figyelőben (IX. 1880. Petőfi „Őrült”-je, 1882. Magyar írói álnevek, 1884. Egy év irodalma 1883., Irodalmi szemle); a Pesti Hirlapban (1880. 254. sz. A magyar Horatius, a Virág-ünnep alkalmából, 1882. 189. sat. sz. A Maros mentén, útinaplómból, 325. sz. Munkácsy Flóráról és Feleky Miklósról); a Magyarország és a Nagyvilágban (1880. Emlékezés Katona Józsefre, Kisfaludy Károly halálának félszázados emléknapján, 1881. Jankó János pongyolában); a Honban (1880. 105. sz. Egy szerencsétlen költő: Katona József, 233. Tudományos kirándulások, 320. A vidéki sajtó, 1882. 98. sz. Jankó János); a Függetlenségben (1882. 47. sz. Kritikánk); a Nemzetben (1884. 304. sz. Horvát Cyrill sat.); a Nemzeti Ujságban (1883. 50. sz. színmű ismertetés); az Arad és Vidékében (1884-1886., 1888. elbeszélések, rajzok); a Szabadelvű Naptárban (1885. Magyarország sportja); a Képes Családi Lapokban (1885-86. elb.); a M. Szalonban (VIII. 1888. Az utolsó ujdonság, 1902. Az új népszinház); a M. Könyvszemlében (1894. P. a múzeumok titkára felterjesztése, 1901. Múzeumok ...); a Fővárosi Lapokban (1895. 351. sz. A könyv); B. Virágh Géza, A magyar szinművészetben (1900. A leghálátlanabb szerep). Az 1890-es években a Nemzet főmunkatársa volt, öt évig erős harcot folytatott a liberális reformok mellett.
 
Cikkei a Figyelőben (IX. 1880. Petőfi „Őrült”-je, 1882. Magyar írói álnevek, 1884. Egy év irodalma 1883., Irodalmi szemle); a Pesti Hirlapban (1880. 254. sz. A magyar Horatius, a Virág-ünnep alkalmából, 1882. 189. sat. sz. A Maros mentén, útinaplómból, 325. sz. Munkácsy Flóráról és Feleky Miklósról); a Magyarország és a Nagyvilágban (1880. Emlékezés Katona Józsefre, Kisfaludy Károly halálának félszázados emléknapján, 1881. Jankó János pongyolában); a Honban (1880. 105. sz. Egy szerencsétlen költő: Katona József, 233. Tudományos kirándulások, 320. A vidéki sajtó, 1882. 98. sz. Jankó János); a Függetlenségben (1882. 47. sz. Kritikánk); a Nemzetben (1884. 304. sz. Horvát Cyrill sat.); a Nemzeti Ujságban (1883. 50. sz. színmű ismertetés); az Arad és Vidékében (1884-1886., 1888. elbeszélések, rajzok); a Szabadelvű Naptárban (1885. Magyarország sportja); a Képes Családi Lapokban (1885-86. elb.); a M.Magyar Szalonban (VIII. 1888. Az utolsó ujdonság, 1902. Az új népszinház); a M.Magyar Könyvszemlében (1894. P. a múzeumok titkára felterjesztése, 1901. Múzeumok ...); a Fővárosi Lapokban (1895. 351. sz. A könyv); B. Virágh Géza, A magyar szinművészetben (1900. A leghálátlanabb szerep). Az 1890-es években a Nemzet főmunkatársa volt, öt évig erős harcot folytatott a liberális reformok mellett.
 
== Munkái ==