„Iskolai könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a formázás
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
Az '''iskolai [[könyvtár]]''' a különféle nevelési és oktatási intézmények részét képezheti, habár nem mindegyikben található meg. Feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Ezt az iskola helyi pedagógiai programja és a tanterve is befolyásolja. Az iskolai könyvtár támogatásával, használatával készülnek fel a diákok a többi könyvtár, könyvtártípus használatára.
 
Az iskolai könyvtár az ötféle könyvtártípus közül az egyik (a többi négy a [[nemzeti könyvtár]], [[felsőoktatási könyvtár]], [[szakkönyvtár]], [[közkönyvtár]]).
 
==Használói köre==
18. sor:
 
==Funkciója==
Alapvető funkciója az iskolában folyó képzési és nevelési tevékenység támogatása: a nevelés színtere és eszköze. A könyvtár ma már nem választható szét nevelői és tanulói részre, egységesen kell részt vennie az iskolai munkában. Az iskolában folyó munka eszközévé, helyileg elválaszthatatlan munkakönyvtárává vált. A modern iskolai könyvtárnak a tanulás színterévé és részévé kell válnia. A pedagógusoknak és a diákoknak a közös munkahelye, ahol együtt, közösen dolgoznak.
Ideális esetben az iskolai könyvtáros könyvtárostanár, aki felkészíti a gyerekeket a különböző forrásokból származó információszerzésre és -kezelésre. Formálja, finomítja annak módját, vakamintvalamint különböző stratégiákat, módszereket mutat meg nekik. Az iskolai könyvtárnak forrásközponttá kell válnia. Ma a legkorszerűbb az információs központ: taneszközök gyűjteménye demonstrációs eszközökkel, szoftverekkel és telekommunikációs technikai eszközökkel, ezáltal sajátos szolgáltatásokkal rendelkezik.
 
==Története==
Az ókorban és a középkorban is léteztek már könyvtárak, de ezeket a diákok nem használták, mert a tananyagot szóban sajátították el, így csak a tanárok használták. Ez a helyzet oldódni kezdett a reneszánsz majd a reformáció idején, legfőképp a protestáns kollégiumokban. Az igazi változás azonban a felvilágosodásban jelentkezett. Az iskolai könyvtár szerepe a pedagógiai gondolkodás változásainak hatására megváltozott és megnőtt. A tankönyv már nem tudta betölteni önálló ismeretszerzési funkcióját. A hangsúly áttolódott az önálló ismeretszerzésre.
Az iskolai könyvtár előzményei a vasárnapi iskolák kölcsönkönyvtárai. A tanulókat befogadó és a tanulást is szolgáló könyvtár a 18-19. század fordulóján vált önálló könyvtártípussá. Itthon az 1800-as évek második felében kezdett el igazán terjedni és a század végére megerősödni.
Hagyományos iskolai könyvtárnak azokat az intézményeket nevezzük, ahol csak könyvek és folyóiratok találhatóak, ám egy modern iskolai könyvtár állományának már részét képezik az audiovizuális, a kép- és hangrögzítéssel készült és elektronikus rögzítésű információhordozók. Ezek a multimédiás könyvtárak, médiatárak. Ma, a XXI. században egyre inkább ilyenekkel találkozunk az iskolákban.
 
==Gyűjteménye==
Az iskolában oktatott tudományok és ismeretterületek szakkönyvtára. Gyűjteményében a többi könyvtártípustól sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak a taneszközök (tankönyv, segéd- és hangoskönyv, oktatóprogram…) és a tanulási szituáció, mint más könyvtártípusok esetén. A kötelező olvasmányokból nagyobb példányszámmal rendelkezik, lehetőleg minden gyermeknek jutnia kell egy példánynak. Emellett jelen van az ifjúsági irodalom és különböző folyóiratok, minden korosztály számára.
 
Az iskolai könyvtár nem csak egy egyszerű könyvtár az iskola falain belül. Célja, az oktatást segítése. Információs forrásközpont, ami kiszolgál és részt vesz az iskola életében. Gyűjti, feltárja és a felhasználók rendelkezésére bocsátja az iskola közössége által igényelt médiumokat/dokumentumokat.