„Virághalmi Ferenc” változatai közötti eltérés

[[Jókai Mór]] mutatta be az irodalmi közéletnek az [[1851]]-ben Virághalmira magyarosított nevű írót. Több regénye jelent meg, köztük az „Egy cserepár naplója” című művében teljes hitelességgel örökítette meg az osztrák katonai szolgálatban a többi magyarral együtt átélt sorsát. Az [[1866]]-ban megjelent első kiadást elkobozták és megsemmisítették. Kényszerkatonaságától megszabadulva Nagydémen, a Szabadhegyi családnál nevelő, s itt kezdődik irodalmi munkássága. A ''[[Győri Közlöny]]'' [[1858]]-as évfolyamában értekezést írt egy új ércről, melyet [[alumínium-oxid|timanynak]] nevezett el (a timföld őrzi az elnevezést), s országosan ez az első híradás az [[alumínium]]ról. [[1859]]-ben két regénye is megjelent Győrben: a „Fegyverkovács” és a „Török világ Győrben”. 1862-ben publikált, „A király védencei” című kétkötetes művében a majdani kiegyezés jogalapját fogalmazta meg regényes formában. "Egy cserepár naplója" c. regényének összes példányát (1866-ban) még a nyomdában lefoglalták, majd megsemmisítették; a mű csak 1875-ben jelenhetett meg.<ref>[https://books.google.hu/books?id=zBhdI1TdfjwC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Online]</ref>