Wikipédia

„Wittelsbach Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor:
 
[[Fájl:Armoiries Bavière.svg|left|65px]]
Erzsébet [[Bajorország|bajor]] [[herceg]]nő [[Miksa József bajor herceg]] és [[Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő]] nyolcharmadik gyermeke a nyolc közül, harmadikként1837 december 24-én született este 10 óra 43 perckor perckor, egy vasárnapi napon, egy [[fog]]gal a szájában, ami a hagyomány szerint rendkívüli pályát és nagy szerencsét jelöl.<ref>Corti, Egon Cäesar: Erzsébet. Budapest, Szépirodalmi, 1989. (reprint) 3-4.</ref> Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a [[Wittelsbach-ház]] szerényebb, nem uralkodó, Pfalz-Birkenfeld-Gelnhausen oldalágából származott (címzése ''Herzog in Bayern'').
 
Hét testvéréhez hasonlóan neveltetésében meghatározó volt, hogy a bajor királyi udvartól „távol”, apja müncheni [[:de:Herzog-Max-Palais|palotájában]], illetve a nyári (családi) rezidencián [[possenhofen]]i kastélyban nőtt fel.<ref>Faludi Ildikó: Erzsébet királyné élete.
114. sor:
Erzsébet [[1898]]. szeptember 9-én [[Genf]]be utazott annak ellenére, hogy kísérete nem tartotta kellően biztonságosnak/előkészítettnek látogatását,<ref>Corti, 1989, 438-440. o.</ref> próbálva lebeszélni ez irányú terveiről, sikertelenül.[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/erzsebetmitosz.html] Másnap a kis számú (úti)kíséretének vele maradt tagjával, [[Sztáray Irma|Sztáray Irmával]] a Beau Rivage Szállóból a [[Genfi-tó]] partján húzódó sétányon a hajóállomásra sietett, [http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/visszaemlekezesek.html#sztaray] amikor [[Luigi Lucheni]] olasz [[anarchizmus|anarchista]] fellökte és egy hegyesre élezett reszelővel szívtájékon [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1898_szeptember_10_erzsebet_kiralyne_meggyilkolasa/ szúrta].
 
Az elkövető vallomásában magára vállalta a merénylet kizárólagosságát, arra is utalva, hogy nem Erzsébet volt eredeti célpontja, hanem az [[orléans]]-i herceg, s az ő váratlan távozását követően döntött arról,<ref>http://mult-kor.hu/20130910_vaktaban_valasztott_aldozatot_sisi_merenyloje</ref> hogy más úgyszintén prominens személyt kíván „helyette” megölni, lehetőleg valamely uralkodócsalád tagját. Ekkor értesült a sajtóból Erzsébet genfi tartózkodásáról.<ref>Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen. Budapest, Helikon, 1985</ref> a rablótámadásnak vélt merényletet követően Erzsébetet járókelők udvarhölgye közreműködésével felsegítették, tovább folytatva sétájukat, elérve az induló hajót. Nem sokkal később azonban rosszul lett a fedélzeten, kísérői fűzője meglazításakor szembesültek sebesülésével. A királyné utolsó mondata magyarul hangzott el, udvarhölgyeihez szólva kérdezte: "''Mi történik velem?''" A kapitány Sztáray kérésére visszatért a kikötőbe, ahonnan hordágyon szállították az eszméletét vesztett uralkodónét korábbi szállodai lakosztályába. Az ellátására kirendelt orvosok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.<ref>Sztáray Irma: ''Erzsébet királyné kíséretében''. Budapest, Gabó, 1998</ref> (Egyes újabb orvostörténeti vélekedések szerint, ha megfelelő kórházi ellátást kap és időben megműtik, a korabeli viszonyok esetén is megmenthető lett volna.)
[[Fájl:Erzsébet temetése Löwy.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Erzsébet temetése [[Bécs]]ben]]
{{idézet2|Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel. A másik szőke asszony az isten anyja, akinek az alakja a pénzeinkre van verve, csak édestestvére ennek a mi érzéseinkben. Egyforma rangban él a kettő a hármas halom és kettős kereszt országában.|{{citper |url=http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/nekrologok.html |szerző=Mikszáth Kálmán |cím=A királyné meghalt |periodika=Országos Hírlap |év=1898 |hó=szeptember |nap=11 |oldal=1}} }}
198. sor:
* F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya - Őfelsége Erzsébet királyné. In: ''Erzsébet, a magyarok királynéja.(Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában).'' Szerk.: Cennerné Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991. 161-167.
* Erzsébet Királyné emlékezete képeslapokon. Szerk.: Hitseker Mária. Budapest, Kossuth, 2007.
* Faludi Ildikó: ''Erzsébet királyné élete.'' [http://www.kiralyikastely.hu/oldal.59.erzsebet_kiralyne_elete]
* Faludi Ildikó: ''Erzsébet királyné és Gödöllő.'' [http://www.kiralyikastely.hu/oldal.58.erzsebet_es_godollo]
* Faludi Ildikó: ''Erzsébet királyné névnapja.'' [http://www.kiralyikastely.hu/oldal.133.erzsebet_kiralyne_nevnapja]
* Faludi Ildikó: ''A gödöllői kastély''. Gödöllő, 2014. [http://www.kiralyikastely.hu/tartalom.289.megjelent_]
* Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején. ''Levéltári Szemle'' 2004. (54. évf.) 3. sz. 20-38.[http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_54_2004/?pg=233&layout=s]
* Fellner, Sabine – Unterreiner, Katrin: ''Morphium, Cannabis und Cocain.'' ''Medizin und Rezepte des Kaiserhauses''. Wien, Amalthea, 2008.
242. sor:
*Tarján M. Tamás: 1854. április 24. - Ferenc József és Sisi esküvője Bécsben. ''Rubicon'' [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1854_aprilis_24_ferenc_jozsef_es_sisi_eskuvoje_becsben/]
* Tolnayné Kiss Mária: Ferenczy Ida. Erzsébet királyné felolvasónője (1839-1928). In: ''Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 1992. május 18-1993. január 15.)'' Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1992. 21-23.
* Tolnayné Kiss Mária: Erzsébet királyné és a magyar nyelv. [http://www.kiralyikastely.hu/oldal.125.tenyek]
* Tolnayné Kiss Mária: ''Kedves Idám! Erzsébet királyné, Ferenc József, Andrássy Gyula és Schratt Katalin levelei Ferenczy Idához''. Budapest, Akadémiai, 1992.
* Tomsics Emőke: ''Kacagány és camera: az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban''. Budapest, MNM, 2015.
289. sor:
* [[Zsigray Julianna]]: ''Erzsébet magyar királyné''. Budapest, 1937
* Szőgyén-Wittenbach Hubert: [Kalász József]: ''Ferenc József szerelmei.'' Budapest, Zrínyi, 1989
* [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]]: Erzsébet királyné élete. In.: ''Erzsébet királyasszony emlékének.'' Szerk.: Gábel Gyula. Budapest, Globus, 1905, 132-135. o.[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/irodalmiemlekezesek.html#benedek]
* [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]]: A királyné utolsó arczképe. ''Magyar Hirlap'' 1898. szeptember 11. 5-6. o.[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/nekrologok.html#fnt2]
* [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]]: Temetés után. ''Uj Idők'' 1898. szeptember 25. 266-268.[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/nekrologok.html#fnt2]
* [[Krúdy Gyula]]: ''Erzsébet királyné''. S. a. r.: Kelecsényi László. Budapest, Noran, 2007
* Krúdy Gyula: ''Ferenc József rendet csinál.'' Budapest, K.u.K., 2000
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wittelsbach_Erzsébet_magyar_királyné”