„Rákosi Szidi” változatai közötti eltérés

2 763 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(mint színészpedagógus, egyéb pontosítások)
 
== Élete ==
Kremsner János és Vogel Anna leánya, édesapja családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira. Neveltetéséről a soproni orsoliták zárdájában testvérbátyja, [[Rákosi Jenő]] gondoskodott.
 
Rákosi Szidi 1867-ben a [[Budai Népszínház]]ban kezdte pályáját, fellépett [[Molnár György (színművész)|Molnár György]] budai Népszínházában, Dóczy Lajos ''Utolsó prófétá''jának Rachel szerepében. A1868. színiakadémiátnovember 187029-benén végezteugyanott el.[[Berczik 1870–1872Árpád között(író)|Berczik Árpád]] ''Fertály mágnások'' című vígjátékában Emma szerepét játszotta és ekkor már a kritika is felfigyelt rá. A [[Nemzeti Színház]]ban tagja1870. 1872február 23-án volt a próbafellépése a ''Tücsök'' Fanchon szerepében; a kísérlet szépen sikerült és szerződtetéssel végződött. Április 3-án már mint szerződött tag mutatkozott be bátyja, Rákosi Jenő ''Aesopus'ának Erotájában. A színiakadémiát 1870-ben végezte el. 1872. július 21-én házasságot kötött [[Beöthy Zsolt]]tal egyetemi tanárral, ekkor megvált a színpadtól. A következő évben megszületett fia, [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy László]], a későbbi színházigazgató, majd 1875-ben második gyermeke, Beöthy Zsigmond. 1877-ben elvált férjétől, [[Beöthy Zsolt]]tól és újra a [[Budai Népszínház]]hoz szerződött, ahol 1885-ig játszott. Időnkint ezalatt is fellépett a Nemzeti Színházban (így 1885. április 22-tőlén Scribe ''Női harc'' c. vígjátékában), 1885. október 15-én pedig végleg visszaszerződött, [[Paulay Ede]] hívására. 1934-ig ismétvolt az intézmény tagja. Szerepelt magánszínházakban is, 1917-ben a Nemzeti[[Pesti Magyar Színház|Magyar tagjaSzínház]], volt1920-ban a [[Vígszínház]]ban.
 
1909. április 1-én a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezték ki, 1911. július 14-én pedig érdemei elismeréséül [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] királytól a koronás arany érdemkereszttel való kitüntetésben részesült. 1928. február havában tiszteleti tagjává lett a Nemzeti Színháznak és ugyanott 1929. április 13-án díszelőadás keretében ünnepelték meg nemzeti színházi tagságának ötvenedik és művészi pályájának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal Magyarország kormányzója a signum laudisszal tüntette ki, a főváros és a vidék művészeti és társadalmi alakulatai pedig a ''Nagymama'' ünnepi előadását megelőzőleg nyílt színpadon tolmácsolták előtte hódolatukat. Ez évi május hó 4-én intézetének volt növendékei rendeztek bensőséges ünnepet 40 éves színésznevelői jubileuma alkalmával. Jubileuma évében rendre vendégül látták a nagyobb vidéki városok is s mindenütt valóságos diadalünnepet rendeztek tiszteletére.
1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja, 1928-ban pedig tiszteletbeli tagja lett. Szerepelt magánszínházakban is, 1917-ben a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]], 1920-ban a [[Vígszínház]]ban. Pályája kezdetén hősnő- és naivaszerepeket játszott, de igazi hangját a komikai és a nagymama szerepkörben találta meg.
 
Pályája kezdetén hősnő- és naivaszerepeket játszott, de igazi hangját a komikai és a nagymama szerepkörben találta meg.
[[1892]]-től színészképző iskolát vezetett, melyben magyar színésznemzedékeket nevelt a színpad számára. [[1895]]. [[február 8.|február 8-án]] kérvényt nyújtott be a főváros tanácsához, hogy egy polgári színházat alapíthasson. Az új színház a Magyar Színház nevet kapta. A színház építéséhez szükséges telket 1896. február 10-én Rákosi Szidi sógora, Evva Lajos vásárolta meg.
 
''Már abban az időben, mikor nagy színészek is szükségesnek látták felhasználni a színjátszás külsőségeit, a megjelenés, a hang hatását, a páthoszt, ő a beszéd egyszerű természetességében, a hang emberi voltában, a hangsúly finom árnyalásában látta a művészet főeszközeit. Utóbb már szinte eszközök nélkül játszott, tisztán a beszéd művészetével hozta ki az ábrázolandó jellemet. Az érzelmesség idegen volt tőle, az ész sugárzott ki játékából és ezért a legmagasabbra a bölcs, mindent megértő öregasszonyok szerepeiben jutott.'' – írta róla [[Schöpflin Aladár]].<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00598/18925.htm Nyugat, 1935/11. szám]</ref>
 
[[1892]]-től színészképző iskolát vezetett, melyben magyar színésznemzedékeket nevelt a színpad számára. [[1895]]. [[február 8.|február 8-án]] kérvényt nyújtott be a főváros tanácsához, hogy egy polgári színházat alapíthasson. Az új színház a Magyar Színház nevet kapta. A színház építéséhez szükséges telket 1896. február 10-én Rákosi Szidi sógora, [[Evva Lajos]] vásárolta meg.
 
''„Budapest székesfőváros VII. kerületében […] a kor igényeinek megfelelő színházat építeni, vagy bérlet útján, vagy saját kezelésben a részvénytőke nyereséges kamatoztatása céljából […] értékesíteni”'' részlet a Magyar Színház Részvénytársaság 1896. szeptember 14-én tartott alakuló közgyűlésének alapszabályából.
 
== A Színésznevelő ==
Már a Bártfai Antal által 1891-ben alapított Gyakorló Színésziskolában is tanított, majd 1892-ben megnyitotta saját színiiskoláját a Rökk Szilárd utca 4. szám alatt. A következő évben először a Rákóczi útra, majd végleges otthonukba költöztek, a Csengery utca 28. szám alá. A megnyitáskor ötven hallgatóra három tanár jutott: Rákosi Szidi drámát, [[Hermann Aranka]] ének-zenét, [[Somló Sándor]] szavalást, esztétikát, irodalomtörténetet tanított. A hallgatóinak létszáma fokozatosan növekedett, a későbbiekben nagyobb szerepet kapott az ének- és tánctudás fejlesztése, leginkább a zenés komédiákkal működő Magyar-, és Király színháznak adott új színészeket. A színésznő haláláig fennálló tanodából olyan nagyságok kerültek ki, mint Jókainé [[Nagy Bella]], [[Felhő Rózsi]], [[Fedák Sári]], [[Feleki Kamill]], [[Komlóssy Emma]], [[Ledofszky Gizella]], [[Makláry Zoltán]], [[Feledi Boriska]], [[Somló Emma]], [[Forrai Rózsi]], [[Tanay Frigyes]], [[Gyenge Anna]], [[Lábass Juci]], [[Gózon Gyula]] vagy [[Honthy Hanna]].
 
1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színiakadémián]] is tanított.<ref>{{cite book |chapterurl= http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/74.html |title= Magyar színháztörténet |series= II. kötet (1873-1920) |chapter= 7. A színészképzés intézményei |editor= [[Székely György (történész)|Székely György]], [[Kerényi Ferenc]], [[Gajdó Tamás]] |publisher= Akadémiai kiadó |year= 1990 |isbn= 9630556472 |accessdate= 2018-06-09}}</ref><ref>{{cite web |url= http://szinhaz.hu/2005/09/15/adalekok_a_magyar_szineszoktatashoz |title= Adalékok a magyar színészoktatáshoz |publisher= szinhaz.hu |date= 2005-09-15 |accessdate= 2018-06-09}}</ref> A [[Király Színház]]ban ünnepelték 40 éves színésznevelői munkáját, 1929-ben.
== Galéria ==
*B.: Az örökifjú Rákosi Szidi -Tolnai Világlapja / Világszínpad, 1926. augusztus 25.
*Rákosi Szidi nyilvánossági joggal felruházott színésziskolájának története - 1896.
*[http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
 
== További információk ==
* [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszfoto.htm Szinészkönyvtár - Rákosi Szidi]
* [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rakosiszelet.htm Rákosi Szidi, Kremsner Szidónia Drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és -vezető ]
* [http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/32.html Magyar Színháztörténet - Magyar Színház]
 
 
{{A Nemzeti Színház örökös tagjai}}