Főmenü megnyitása

Módosítások

a
{{kínai}} sablon szerkesztése
{{Történelmi ország infobox
|megnevezése = Mandzsukuo
|saját név = {{kínai|Dà mǎnzhōu dìguó|Ta Mancsoumancsou Tikuotikuo}} / Dai Mansú Teikoku <br /> 大滿洲帝國
|megalakulás éve = 1932
|megszűnés éve = 1945
}}
[[Fájl: Manchukuo map.png|thumb|250px|right|Mandzsukuo kiterjedése]]
'''Mandzsukuo''' ([[Hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 滿洲國; [[Egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 满洲国; [[pinjin]]: ''Mǎnzhōuguó''; jelentése „[[mandzsuk]] országa”, japán nyelven: '''Mansúkoku''') az [[1930-as évek|1930-as]], [[1940-es évek]]ben fennálló, [[japán]] vezetés alatt álló bábállam volt Északkelet-[[Kína]], [[Mandzsúria]] és [[Belső-Mongólia Autonóm Terület]] területén. A kínai [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztia]] alapította, 1932–1934 között köztársaság, majd 1934–1945 között császárság. Köztársasági elnöke, majd 1934-től császára Kína utolsó császára, [[Pu Ji kínai császár|{{kínai|Pu-Yi|Pu Ji}}]] volt. Az országból kiindulva szállták meg Észak-Kínát a japánok a [[második kínai–japán háború]]ban, 1939-ben csatlakozott az [[antikomintern paktum]]hoz, majd az 1945. augusztusi [[Szovjetunió|szovjet]] előretörések miatt széthullott. Fennállása alatt több régióra lett bontva: a mongóliai nyugat-mandzsukuót kissé eltérően vezették, elismerve ezzel a mongóliai hagyományokat, míg a déli, [[Liaotung-félsziget|{{kínai|Liaodong|Liaotung}}-félszigetet]] is magába foglaló régiót pedig a ''[[Kvantung Bérleti Terület]]'' felügyelte a [[Kvantung-hadsereg]]gel.<ref name="britannica">{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/1381991/Manchukuo |title=Manchukuo |publisher=Encyclopædia Britannica |accessdate=2013-12-25}}</ref>
 
== Történelem ==
Az 1904-05-ös [[orosz–japán háború]] eredményeképpen Japán átvette Mandzsúriában [[Oroszország]] helyét, az ezzel együtt járó minden előnnyel egyetemben. Az [[első világháború|első]] és [[második világháború]] közötti időszakban Mandzsúria katonai- és politikai harctérként szolgált Oroszország, Japán és Kína között. Az 1906-tól kezdve egészen az 1931-ig tartó állapotokat remekül írja le a [[mukdeni incidens]] körülményeinek kivizsgálására alakult, [[népszövetség]]i megbízatásból működő [[Lytton-bizottság]] jelentése:
 
{{idézet 2|A fennhatóság alá tartozó, ún. „bérelt területek” gyakorlatilag teljes szuverenitással rendelkeztek. Japán a dél-mandzsúriai vasútvonal megszerzésével számos kisebb település, továbbá olyan nagyobb városok, mint [[Mukden]] és [[Csangcsun|{{kínai|Changchun|Csangcsun}}]], valamint az ezeket körülölelő területek vasúti közlekedését tudta ellenőrizni, s ezekben a régiókban fennhatósága alá tartozott továbbá a rendfenntartás, az adókivetés joga, az oktatás, valamint a közműszolgáltatás is. Az ország különböző, egymástól távoli pontjain állomásoztak japán csapatok: a [[Kvantung-hadsereg]] a „bérelt területeken”, a vasúti őrség a vasútvonalak mentén, míg a Konzuli rendőrség szétszórtan, különböző térségekben állomásozott.<ref>Lord Russell of Liverpool: ''A Bushido lovagjai'', Debrecen, Gold Book, 2002, 20. o.</ref>}}
 
Japán igen széles jogokat élvezett Mandzsúriában, amely csak úgy volt fenntartható – mint ahogyan a bizottság jelentése is kitér erre – „ha az mindkét fél szándékai szerint való és mindkettejük által elfogadott”.