Főmenü megnyitása

Módosítások

230 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
kieg.
=== Törzsszövetségek kora ===
 
A '''frank''' törzsek az i. u. 3. században tűntek fel a [[Rajna]] jobb partján, és még ebben a században (nyelvük és szokásaik azonosságát megőrizve) két nagyobb ágra, a [[száli frankok|száliakra]] és a [[ripuári frankok|ripuáriakra]] váltak szét. A Római Birodalom ekkor támadásaikat (nem minden nehézség nélkül) visszaverte. [[356]] és [[360]] között a frank és [[alemannok|alemann]] törzsek rendszeresen betörtek a Rajnán túli római területekre, ekkor [[Iulianus római császár|Iulianus]] ''caesar'' hárította el a támadásaikat.
 
Az [[4. század]] derekánmásodik felében a frankok nagy számban keltek át a Rajnán, és Gallia északi vidékein települtek le. ahol később összeolvadtak a helyben élő [[Római Birodalom|romanizált]] lakossággal. Ezek a frankok a rómaiak engedélyével, a rómaiak szövetségeseiként (''foederati'') települtek le a [[Római Birodalom]] területein, s fegyveresekkel kellett őrizniük a rajnai [[limes]]t. A száliak nyugat felé, [[Gallia]] északi részén terjeszkedtek, a ripuáriak pedig délnek, [[Metz]] irányába. A [[Notitia dignitatum]] ''Salii'' néven utal a galliai frankokra.
 
A frankok bomló törzsi szervezetéből katonai vezető réteg elkezdett kiemelkedni, de a népesség zöme még szabad frank volt – ők állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak. A hódítás és az azzal szerzett zsákmány egyenlőtlen elosztása növelte a társadalmi különbségeket.
10 915

szerkesztés