„Kálnoky László” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Költészete: Átfogalmazás.
35. sor:
 
== Költészete ==
A [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (''Az árnyak kertje'', 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg [[Kosztolányi Dezső]] és [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] hatása határozta meg. A ''Lázas csillagon'' (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában. Költészetére, világképére végletes [[pesszimizmus]], a tragikumot [[groteszk]]be fordító látásmód jellemző (''Szanatóriumi elégia'', 1942; ''Jegyzetek a pokolban''; ''A létezés rémségei''). A ''Lángok árnyékában'' (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az ''Egy magánzó emlékiratai'' című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (''Egy hiéna utóélete és más történetek'', 1981; ''Az üvegkalap'', 1982; ''Bálnák a parton'', 1983). Műfordítóként is nagyotjelentőset alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét (''A műfordító halála'').
 
== Művei ==