Főmenü megnyitása

Módosítások

a
link egyértelműsítés AWB
Théba a [[Nílus]] nyugati partján, a [[Földközi-tenger]] körülbelül 800 km-re északra, a [[Vörös-tenger]] legközelebbi partja 170 km-re északkeletre fekszik tőle. Itt kezdődik a folyó tényleges alsó szakasza. A Théba fölötti folyószakasznak 30 km-en még 10 méteres esése van, a Théba alatti további 800 km összesen 80 méter esésű. A folyó keleti partján a városhoz tartozó templomkörzetek egy része állt, mint a [[luxori templom|luxori]] és [[karnaki templom]]. A nyugati part magas sziklafalai között találhatók az ókori temetők, így a [[Királyok völgye|Királyok]] és [[Királynék völgye]].
 
A település a Nílus egyik nagy, U-alakú kanyarjának déli részén terül el. A Théba által vezetett szepat ([[nomosz]]) e kanyar felső szakaszát alkotta, [[Junit]] (görög ''Hermonthisz'') városától Thébáig. A folyóvölgyet nyugatról 100–150 méter magasságú sziklafalak veszik körül, keleten sokkal kisebb emelkedéssel meg át a partvidék sivatagba. Ezen az oldalon is 30–40  km-re a várostól néhány száz méter magasságú hegyek emelkednek. A művelhető árterület szélessége 5–10 km között változik, Thébánál körülbelül 8–9 km.
 
A történelemben játszott szerepét a földrajzi helyzete determinálta. Közel volt Núbiához és a keleti sivatag felé is szabad volt az út, így fontos kereskedőutak találkozási pontja. Egyike azon helyeknek, ahonnan a nyugati sivatagba is gond nélkül el lehet jutni. Azokban az időkben, amikor a déli kereskedelem volt fontos, vagy előnyt jelentett a Deltavidéktől távol lenni, Théba virágzott. Kivételes a [[XVIII. dinasztia]] kora, amikor a Közel-Kelettől való nagy távolsága ellenére is főváros lehetett, de ennek oka a közvetlenül megelőző időszakban keresendő, amikor thébai nemesek vívták ki az ország újjáegyesítését, és ez az állapot nem is tartott sokáig.
 
=== Óbirodalom ===
Az [[egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] folyamán Egyiptom déli része egyre inkább háttérbe szorult, a [[IV. dinasztia|IV.]] és [[V. dinasztia]] idején [[Felső-Egyiptom]] alig került szóba. A [[VI. dinasztia]] alatt [[Tarir]] ([[Dendera]]) és [[Abdzsu]] ([[Abüdosz (Egyiptom)|Abüdosz]]) már viszonylag erős politikai befolyással bírhatott, ami a déli nemesség megerősödésére utal. Thébáról még ekkor sincs sok írott adat. Akkor sem, amikor [[I. Pepi]] déli feleségeket vett, felépült a [[denderai templom]] és [[Min]] temploma [[Kubti]]ban ([[Koptosz]]),<ref>Málek, 131. old.</ref> vagy [[I. Nemtiemszaf|Merenré]] személyesen látogatott el a déli határvidékre. Merenré utazása azonban már demonstráció lehetett a déli nemesség számára.
 
Ez időben a thébai jellegű sziklasírok kezdtek más területen is terjedni. Ezek a sírok jól mutatják, hogy a déli nemesség vagyoni helyzete nem mérhető a fővárosi előkelőséghez. A helyzet más téren is változni kezdett, hiszen míg [[Horhuf]] békés kereskedelmi expedíciót vezetett [[Núbia]] felé, addig [[II. Pepi]] uralkodása vége felé Pepinaht és Uni hadsereggel vonult oda. Ekkorra a szepatkormányzói tisztség örökölhetővé vált, ami helyi kiskirályságok kialakulásához vezetett. A közigazgatás fejeit az uralkodó csak megerősítette egy-egy dekrétummal. A szepatkormányzók legfontosabbjaivá [[Szauti]], [[Hahninszu]] és Théba ura vált. A szepatok önállósodását nagy mértékben elősegítette, hogy minden rendelkezésre álló adat szerint II. Pepi gyermekként lett egyeduralkodó. Az I. Pepi alatt kezdődő dél felé nyitás ahhoz vezetett, hogy II. Pepi gyermeksége alatt a kormányzó körök erős déli befolyás alá kerültek, elsősorban a délről származó királyi feleségek révén, akik minden követ megmozgattak rokonságuk politikai és gazdasági előmenetele segítésére. [[Dzsau]] [[vezír (ókori Egyiptom)|vezíri]] kinevezése is erre utal.
10 487

szerkesztés