„Rónay Jácint” változatai közötti eltérés

Az országgyűlésen mint a tanügyi bizottság tagja működött, egyúttal 1871-ben a Vallás és Közoktatási Minisztérium osztálytanácsosa. [[1871]]. június 3-án az országgyűlés Rónayt ajánlotta [[Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg|Rudolf trónörökös]] tanárának. Az ajánlás [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyulának]] volt köszönhető, aki [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]]nál javasolta Rónayt a tanári posztra. Erzsébet harcolta ki alkalmazást az udvarnál; alkalmazása azért volt problémás a mélyen hívő udvarnál, mert bencés szerzetes létére a darwinizmust hirdette. Rudolf nevelése miatt mondott le országgyűlési képviselőségéről. Szeptember végén Budán találkozott, Rudolf nevelőjével Latourral, aki közölte vele a személyére és tanítására vonatkozó feltételeket: magyar és saját szemléletének megfelelően<ref>Vasárnapi Újság 1889. április</ref> oktassa a trón örökösét. Rudolf és Rónay október 20-án találkozott először, egy ebéd során. Rónay hetenként 3 órát adott főhercegi tanítványának, összesen 127 előadást. Rudolf 1872. december 23-án Budán tett kiváló előmeneteléről bizonyságot [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] és [[Toldy Ferenc]] jelenlétében. Munkája elismeréséül megkapta a [[Magyar Királyi Szent István rened-rend|Szent-István-rend lovagkeresztjét]] (1876).

1871-ben kilépett a [[Bencések|Benedek-rend]]ből, 1872-től világi pap, pozsonyi nagyprépost, 1873 nyarától címzetes szkodári püspök, amely által a főrendi háznak is tagja lett. Igazi püspöki széket a darwinizmus hirdetése miatt nem kaphatott.

[[1875]]. február 5-én az udvartól (Erzsébet királyné kívánságára) hivatalos kinevezést kapott, melyben [[Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő|Mária Valéria főhercegnő]] nevelése és oktatása vezetésével bízatott meg, szintén teljes egészében magyar nyelven. 1883-ig volt Mária Valéria nevelője, ezalatt megírta emlékiratait, melynek első öt - 1873-ig terjedő - kötetét öt tíz példányban ki is nyomtattatta, azokból egy példányt a királynak, egyet a királynénak, egyet a trónörökösnek, egyet Mária Valériának, egyet József Főhercegnek, egyet pedig Simor János prímásnak adott (a többit halála után rendelte kiosztani: MTA, [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]], [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Pannonhalmi főapátság]]). A többi négy kötet kéziratban maradt, a királyi családnál eltöltött idő bizalmas jellege miatt. Mária Valéria bérmálója is ő volt, a schönbrunni kastély kápolnájában, 1882. január 14-én. Rónay látta el 1876. január 26-án a haldokló [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]]et az [[Szentség|utolsó kenet]]tel és le is írta a jelenetet. Szintén Ő kísérte Mária Valériát a Haza bölcsének ravatalához. Mária Valéria nevelése alól 1883. május 29-én mentették fel. Munkájáért újabb elismerésben részesült, a vaskoronarend nagykeresztjét kapta.