„Tájfutás” változatai közötti eltérés

1999-ben a tájékozódási versenyek 100 éves évfordulóját ünnepeltük. A sport a [[Skandinávia|skandináv]] országokban igen népszerű, onnan terjedt el [[Európa]] többi országába. Hazánkban az első tájékozódási versenyt 1925-ben rendezte [[Ripszám Henrik (1864)|Ripszám Henrik]], bólyi festőművész, aki az orosz hadifogságból Skandinávián keresztül való hazatértében "fertőződött meg" a tájfutással. A női résztvevők közül a magyar [[Monspart Sarolta]] 1972-ben (első nem skandinávként), míg [[Oláh Katalin (tájfutó)|Oláh Katalin]] 1991 és 1995-ben volt világbajnok. A [[szocializmus]] alatt nehezítette a tájfutó térképellátást az alaptérképekhez való nehéz hozzáférés. A szocialista országokban az állami alaptérképek titkosak voltak, de 1970-ben a Magyar Tájfutó Szövetség hivatalos együttműködési megállapodást kötött a Honvédelmi Minisztériummal, s ettől kezdve a sportág alaptérkép-ellátása biztosított volt. Ezzel együtt a szocializmus alatt sokkal nagyobb volt a tájfutó klubok taglétszáma, mint a rendszerváltás után. Ez főleg a sporttámogatások rendszere miatt volt így, bár nem [[Olimpiai játékok|olimpiai]] sportág, így kevesebb támogatásban részesült, és mind a mai napig kevesebb támogatásban részesül azoknál.