„Kazán-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szerbia vízrajza kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Javítás |
||
1. sor:
▲[[File:Evening at Danube gorge.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Kazán-szoros]]
A '''Kazán-szoros''' folyami [[Szurdok (felszínforma)|szurdok]]völgy a [[Duna|Dunán]] [[Románia]] és [[Szerbia]] között. A [[Vaskapu-szoros]] szakasza, részei a Nagy- és a Kis-Kazán-szoros.
==Története==
[[Fájl:Muntii Almajului from space.jpg|bélyegkép|balra|160px|Műholdkép]]
A Kazán-szoros egy több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú szoros, vagy szurdokvölgy része. (Galambóci szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok), mely az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a [[Kárpát-medence]] és a [[Balkán-félsziget]] területei között.▼
▲A Kazán-szoros egy több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú szoros, vagy szurdokvölgy része. (Galambóci szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok), mely az
A régi időkben az Al-Duna e kritikus szakaszát rendkívüli vízjárási viszonyok jellemezték, mivel a mederben számtalan szikla és zátony akadályozta a haladást. A folyó különböző vízállásainál eltérő, kanyargós utakon hajózhattak csak a bátor kereskedők, minduntalan kockára téve életüket és értékeiket. Innen ered a ˇKazán" elnevezés is, mivel úgy gondolták, hogy a víz mélyén lévő hatalmas, forró üstök miatt fortyog állandóan a víz.▼
▲A régi időkben az Al-Duna e kritikus szakaszát rendkívüli vízjárási viszonyok jellemezték, mivel a mederben számtalan szikla és zátony akadályozta a haladást. A folyó különböző vízállásainál eltérő, kanyargós utakon hajózhattak csak a bátor kereskedők, minduntalan kockára téve életüket és értékeiket. Innen ered a
==Római kor==
A hajózási akadályok leküzdésével már a római korban is kísérleteztek, mivel a pannóniai területen állomásozó légióiknak a Dunán hajón szállították az élelmiszert, és e szállításokat a Vaskapu zuhatagai gyakran hetekre feltartóztatták. Ennek kiküszöbölésére a jobb part mentén hajózócsatornát építettek védgátakkal és duzzasztógáttal, lehetővé téve ezzel a kis merülésű hajók közlekedését. A sebes vizű folyón a hajók árral szemben történő mozgatását is meg kellett oldani, ezért a sziklafalba rögzített, ácsolt galériát építettek, amelyen lovak vontatták a megrakott bárkákat. A folyón [[Szörényvár]]nál ''(Turnu
==Az Al-Duna szabályozása==
Az Al-Duna szabályozásának gondolatát [[Széchenyi István]] vetette fel, aki 1830-ban szakértők társaságában utazta végig a zátonyokban bővelkedő két Kazán-szorost és a Vaskaput, majd ezt követően, 1833-ban, [[Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)|Vásárhelyi Pál]] tervei alapján 1834-ben megkezdődött az építkezés is. A mederből a legveszélyesebb tarajos sziklákat kirobbantották, ezáltal a hajózást legalább évi 152 napon át biztonságossá tették. Anyagi okok miatt a tervekben szereplő hajózóút kiépítése nem volt lehetséges, ezért a Duna bal partján a sziklába 122 kilométer hosszú utat vájtak. Ez nem csak a hajók vontatását, hanem hajózási idényen kívül az áruk szekéren történő szállítását is lehetővé tette. [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] császár halála után aazonban a keleti kereskedelem ügye háttérbe szorult, és a munkálatokat abbahagyták, így a folyószabályozás kérdése csak az 1870-es években került ismét napirendre némi diplomáciai huzavona után, mivel a hajóút megépítését főleg az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] tartotta fontosnak - a földrajzilag érintett Románia és Szerbia nem - végül 1896-ban adták át, miáltal a Vaskapunál elkészült hajózóúttal a 152 napos hajózási idény 290 napra bővült. Az uszályok árral szembeni mozgatása így is komoly energiát igényelt, csak nagy teljesítményű vontatóhajókkal és esetenként a part mentén haladó mozdonyokkal tudták az uszályokat mozgatni.
[[Fájl:Đerdap rest stop 2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kazán-szoros]]
A mára állandó vízi út meglétéhez az alapvető változást az 1970-es évek elején megépített Vaskapu vízlépcső jelentett, melynek megépítését követően a hajózás egyszerűbbé és biztonságosabbá vált a szorosokban, mivel a Duna megemelkedett vízszintje miatt a gátak visszaduzzasztó hatása 240 km-en érvényesül. A vízszintemelkedés következtében víz alá került többek között a kis [[Ada Kaleh]]-sziget is, valamint több mellékfolyó torkolati szakasza, [[Orsova]] régi városrésze, a Széchenyi út is. A szoros alatti részen épített gát szabályozottá tette a szoros vizét. A gát neve Vaskapu lett.▼
▲A mára állandó vízi út meglétéhez az alapvető változást az [[1970-es évek]] elején megépített [[Vaskapu I vízerőmű|Vaskapu vízlépcső]] jelentett, melynek megépítését követően a hajózás egyszerűbbé és biztonságosabbá vált a szorosokban, mivel a Duna megemelkedett vízszintje miatt a gátak visszaduzzasztó hatása 240 km-en érvényesül. A vízszintemelkedés következtében víz alá került többek között a kis [[Ada Kaleh]]-sziget is, valamint több mellékfolyó torkolati szakasza, [[Orsova]] régi városrésze, a Széchenyi út is. A szoros alatti részen épített gát szabályozottá tette a szoros vizét. A gát neve Vaskapu lett.
==Források==
26. sor:
* Bihar-hegység: [http://pereiarpad.atw.hu/cikkek/alduna/alduna.html]
==Külső hivatkozások==
* [https://www.welcometoromania.ro/DN57/DN57_Cazane_m.htm]
* [http://falanszter.blog.hu/2011/12/10/40_eve_a_duna_melyen_a_titokzatos_senki_szigete]
{{portál|földrajz||Erdély|-|}}
[[Kategória:Duna]]
[[Kategória:Románia vízrajza]]
[[Kategória:Szerbia vízrajza]]
[[Kategória:Európa kanyonjai és szurdokai]]
| |||