„Perneszy család” változatai közötti eltérés

*[[Perneszy Ferenc]] - János és pákosi Paksy Katalin gyermeke. Németújvári gróf [[Batthyány Ferenc (főispán)|Batthyány Ferenc]] ([[1577]]-[[1629]]) soproni főispán, majd fia gróf Bathyány Ádám ([[1610]]-[[1659]]) hűséges familiárisa volt.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref> Zala és Somogy vármegyék alispánja ([[1623]] [[május 1.]] - [[1648]]. [[november 14.]]) volt.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 252.o.</ref> Négy ízben Zala vármegye országgyűlési követe: [[1620]]-ban, [[1630]]-ban, ([[1637]]. [[augusztus 20.]] - [[1638]]. [[március 26.]]), és ([[1646]]. [[április 12.]] - [[1647]]. [[június 17.]]).<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 242.o.</ref> Neje Szombathelyi Györgynek, vízkeleti Vízkelety Ilonától való leánya, Szombathelyi Zsófia volt. Fiaik:János és István voltak.
 
*Perneszy János - Ferenc és Szombathelyi Zsófia gyermeke. [[Lendva|Alsólindva]] és [[Nempti]] főkapitánya. A lövői véghely főkapitánya volt [[1671]] és [[1674]] között.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref> Zala és Somogy vármegyék közös alispánja ([[1677]]. [[február 4.]] - [[1678]]. [[február 14.]]).<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 252.o.</ref> Neje Felsőkáldi Káldy Krisztina volt, akitől született egyetlen gyermeke osztopni Perneszy Zsigmond († [[1763]]. [[április 17.]]-én, [[Pozsony]]ban, 101 éves korában)<ref name="Perneszy Zsimond MACSE">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=100452|title=MACSE adatbázis. Perneszy Zsigmond adatlapja.}}</ref> a pozsonyi kamara futára, ki az atya által elidegenített javak visszaszerzésének jogát [[1694]]-ben vizeki Tallián Gergelyre ruházta át, sőt utóbb fiának, Tallián Ádámnak 200 forintért a birtokjogi iratokat is átadta. E Perneszy Zsigmondnak Jablonczay Zsuzsától fia Perneszy János Antal ([[1709]] - [[1739]]) helytartótanácsi fogalmazó volt,<ref name="Perneszy János MACSE.">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=100457|title=MACSE. Perneszy János adatlapja.}}</ref> ki [[1730]]. [[január 12.]]-én vette el Pozsonyban O'Maxin Annát. Egyetlen fiú gyermekük Perneszy József (*[[Pozsony]], [[1721]]. [[február 9.]]-†?) volt, aki mint egyszerű fűtő, teljes szegénységben vitte sírba nagynevű nemzetsége fiú ágát.
 
* [[Perneszy István]] - Ferenc és Szombathelyi Zsófia gyermeke. [[1651]] és [[1671]] között a lövői véghely főkapitánya. Felesége nyéki Rauch Zsuzsanna, nyéki Rauch Dániel (fl. [[1596]]–[[1663]]), [[Zorkóháza|nedelici]] főharmincados, a szlavóniai harmincadok főnöke, szlavóniai al-bán és Fürnberg Anna Jusztina leánya.<ref>A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)TanulmányokII.Dominkovits Péter: Az állami pénzügyigazgatás és főúri szolgálat kettőssége. A kamarai hivatalviselő, főúri familiáris Rauch Dániel. 95.o.</ref> Perneszy István és Rauch Zsuzsanna egyetlen felnőtt kort ért fia Perneszy Ferenc, aki [[1675]] és [[1683]] között a lövői véghely főkapitány volt. Perneszy Ferencnek, feleségétől, béri Balogh István özvegylétől, felsőkáldi Káldy Rebekától, született gyermeke Zsigmond nem örökölt, ezért az öt évszázad alatt gyűjtött tetemes családi vagyon e Ferenc nővéreire: Perneszy Anna Juliára, előbb vizeki Tallián Gergely, majd (1694) Babocsay Ferenc veszprémi főkapitány nejére; Perneszy Zsófiára (1667), zalalövői [[Csapody István (várkapitány)|Csapody István]] (†[[1703]]), a győri lovas alparancsnok hitvesére és Perneszy Jusztinára, Vukovics Mihály feleségére és ezek gyermekeire szállt. A lövői földbirtok, a várkastély és a lövői kapitányi cím zalalövői Csapody Istvánra szállt át, aki élete végéig viselte. Ő volt az utolsó lövői várkapitány.<ref>Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára. 151.o.</ref>