„Egyesült Nemzetek Szervezete” változatai közötti eltérés

A [[Az ENSZ tagállamainak listája|tagországok száma jelenleg 193]], beleértve csaknem az összes [[Nemzetközileg elismert független országok listája|elismert független államot]]. A nemzetközi területnek számító [[New York]]-i székházából az ENSZ különleges ügynökségei anyagi és közigazgatási ügyekről döntenek. A legfontosabb adminisztratív szervek a [[Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése|Közgyűlés]], a [[Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|Biztonsági Tanács]] (a békét és biztonságot érintő ügyekben határozatokat hoz), a Gazdasági és Szociális Tanács (a nemzetközi gazdaság, a társadalmi összehangolás és a fejlődés kérdéseiben nyújt segítséget), a [[Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyámsági Tanácsa|Gyámsági Tanács]] (gyámsági területek ügyeit igazgató szerv), a [[Nemzetközi Bíróság]] (az elsődleges bírói szervezet) és a Titkárság (tanulmányokkal, információkkal, és más, az ENSZ működéséhez fontos anyagokkal látja el a szervezetet.). Ezen kívül az ENSZ szervezetén belül a különböző területekkel külön testületek foglalkoznak. Ilyen például az [[Egészségügyi Világszervezet]] (WHO) és az [[UNICEF|Egyesült Nemzetek Gyermekalapja]]. Az ENSZ leginkább ismert személyisége a főtitkár, aki [[2017]]-től a [[Portugália|portugál]] [[António Guterres]]. A szervezet pénzügyi hátterét a tagállamoktól származó kötelező és önkéntes hozzájárulások alkotják. A szervezet hat hivatalos nyelve az [[Angol nyelv|angol]], az [[Arab nyelv|arab]], a [[Francia nyelv|francia]], az [[Orosz nyelv|orosz]], a [[Kínai nyelv|kínai]] és a [[Spanyol nyelv|spanyol]].<ref name=langs>{{cite web |url=http://www.un.org/Depts/DGACM/faq_languages.htm |title=FAQ: What are the official languages of the United Nations? |publisher=UN Department for General Assembly and Content Management |accessdate=2008-09-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20031211164245/http://www.un.org/Depts/DGACM/faq_languages.htm|archivedate=2003-12-11}}</ref>

A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a három szövetséges nagyhatalom – moszkvai külügyminiszteri értekezletén – megállapodott egy nemzetközi szervezet létrehozásában. Ennek előkészületeit és egyes intézményeinek megszervezését a nyugati államok már el is kezdték. (Példáulpéldául [[UNESCO]] (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet), [[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet|FAO]] (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet), [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]] (Nemzetközi Valutaalap).). 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a SZU, valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Állandó tag az öt nagyhatalom (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, SZU), amelyeknek vétójoguk van, azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját, ugyanakkor megóvta a szervezetet a felbomlástól.

''1945. február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában''. A "három nagy" megegyezett a létrehozandó ''Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ)'' működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására. (1945. április-június). Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása, a nemzetek közötti egyenjogúság, az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása, a baráti kapcsolatok fejlesztése. A szervezetben minden tagországnak egy szavazata van. A Biztonsági Tanács (BT) feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, amihez végső soron fegyveres erőt is használhat. A BT akkor ül össze, ha a békét bárhol a világon veszély fenyegeti.

1958-ban [[Egyiptom]] és [[Szíria]] – amelyek már ENSZ-tagok voltak -– egyesült, és az új állam, az [[Egyesült Arab Köztársaság]] tagfelvételi eljárás nélkül lett az ENSZ tagja. 1961-ben a két állam szétvált, és ENSZ-tagságuk is automatikusan, szavazás nélkül helyreállt, bár Egyiptom egy darabig még Egyesült Arab Köztársaság néven gyakorolta jogait.

Az [[Az ENSZ Alapokmánya|Alapokmány]] az Egyesült Nemzetek "alkotmánya", amelyet [[1945]]. [[június 26.|június 26-án]] írtak alá a Veterans War Memorial Building színháztermében, San Franciscóban, és 1945. [[október 24.|október 24-én]] lépett életbe. Lengyelország, a 22. alapító tag, nem tudott részt venni a konferencián, és csak később írta alá az Alapokmányt. Az Alapokmány egy határozatlan idejű nemzetközi egyezmény és létrehozása óta csak 4 alkalommal módosították. (A 23, 27, 61 és 109. törvénycikkekben). Preambulummal kezdődik, majd 19 fejezetben 111 törvénycikk található. (Ezzelezzel ellentétben a Népszövetség alapszabálya csak 26 törvénycikkből állt). A Fejezetek többek között az ENSZ fő szerveiről szólnak, valamint a konfliktusok békés rendezéséről, intézkedésekről a béke veszélyeztetése, megtörése vagy támadó cselekmény esetén.

Már az 1950-es évektől kritizálták az ENSZ működését; az USA-ban a John Birch Society követelte az ország kilépését az ENSZ-ből 1959-ben, arra hivatkozva, hogy az ENSZ célja egy „világkormány” létrehozása. [[Richard Nixon]] az 1967-es elnöki kampányában elavultnak nevezte a szervezetet, amely a hidegháborúval nem képes megbirkózni. Jeane Kirkpatrick, akit [[Ronald Reagan]] az USA ENSZ nagykövetévé nevezett ki, 1983-ban a [[The New York Times]]-ban kritizálta a Biztonsági Tanács működését. [[George W. Bush]] 2005-ben John R. Bolton-t nevezte ki az USA ENSZ-nagykövetévé, aki -– többek között -– azt állította, hogy nem az ENSZ maga gyakorolja a nemzetközi hatalmat, hanem az egyetlen szuperhatalom, az USA által vezetett nemzetközi közösség.