71 709
szerkesztés
a
linkjav.
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a (linkjav.) |
||
|
Az 1980-az évek közepétől a glasznoszty reformjait a balti államok arra használták fel, hogy először a környezetvédelmi és műemlékvédelmi jogukat, majd később az önrendelkezési és függetlenségi jogukat érvényesíthessék. A balti államok szeparatizmusa láncreakciót indított el a Szovjetunión belül. [[Borisz Nyikolajevics Jelcin|Borisz Jelcin]] támogatásával [[1991]]-ben a balti köztársaságok elnyerték függetlenségüket.
A glasznoszty alatti nacionalizmus előretörése országszerte olajat öntött a felszín alatt parázsló nemzetiségi feszültségekre. 1988-ban például az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (SZSZK) főleg örmények lakta [[Hegyi-Karabah Köztársaság|Hegyi-Karabah]] régiója az Örmény SZSZK-val való egyesülésről döntött. A helyi azeri etnikumokat ért erőszakról a szovjet televízió is beszámolt, amelynek következtében [[Sumqayıt]] (oroszosan: Szumgait)
A glasznoszty szabadsága a szovjet állampolgárok és a nyugatiak közötti kapcsolatok növekedésével is járt. Az utazási korlátozásokon enyhítettek, lehetővé váltak az üzleti és kulturális kapcsolatfelvételek is.
| |||