„Gorove István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎További információ: Kategória cseréje alkategóriára
a →‎Életpályája: Belső hivatkozás létrehozása
69. sor:
Gorove Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának és Rácz Mária-Magdolnának a fiaként született. Alsó iskoláit [[Szolnok]]on és [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]ön, az V. és VI. gimnáziumi osztályt (1831-33) a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|pesti piaristáknál]], bölcseleti és jogi tanulmányait az egyetemen végezte. Az ifjúság körében tehetségével, szólásban való jártasságával és már akkor tekintélyes modorával nagy hatást gyakorolt.
 
Mikor a politikai köröket az ismeretes szólásszabadsági ügy tartotta izgalomban, ő lelkesen kiállt a szólásszabadság mellett, összeütközésbe keveredett egyik tanárával és elhagyta az egyetemet. Az 1839-40. évet a pozsonyi országgyűlésen töltötte, ahol az országgyűlési ifjúság vezéregyéniségei közé tartozott. Már ekkor foglalkozott az irodalommal és [[Magyarország]]on először ő mondta ki a nagyobb közlekedési eszközöknek az állam részéről nyújtandó jövedelembiztosítása (garancia) nagy jelentőségű eszméjét. Első nagyobb útját barátja, Tóth Lőrinc társaságában 1842-43-ban tette [[Európa]] nyugati országaiban és alaposan tanulmányozta a művelt külföld politikai és államgazdasági viszonyait. Útja során számos érdekes ismeretséget kötött, többek közt [[John Bowring]]gal, aki hazánk és irodalmunk iránt rokonszenvét késő öregségeig megtartotta; [[Daniel O’Connell|O'Connel]] ír agitátorral, [[Friedrich List]] híres államgazdával, Mittermayerral, a nagy jogtudóssal, Aragóval[[François Arago]]val, [[Adolphe Thiers]]szel, [[Victor Hugo]]val, az akkori [[Franciaország]] három legkitűnőbb személyiségével a tudomány, a politika és a költészet terén.
 
A Magyar Tudományos Akadémia 1843. október 7-én levelező tagjává választotta, 1860. január 30-án pedig tiszteleti tagjai sorába emelte föl.