„Khalkédóni zsinat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a október 31
a Szalai András
13. sor:
A '''khalkédoni''' ''(khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni)'' '''zsinat''' a kereszténység negyedik [[egyetemes zsinat]]a, amelyet [[451]]. [[október 8.]] és [[november 1.|november 1-je]] között tartottak [[Khalkédón]]ban, a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Bithünia]] egyik városában (ma a [[Boszporusz]] ázsiai oldalán lévő [[Kadıköy]] kerület, amely egyesült [[Isztambul]]lal).
 
[[I. Leó pápa|I. Leó]] pápa kérésére a [[monofizitizmus]] elítélésére hívta össze 451. [[május 17.|május 17-én]] [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] császár. Helyéül először [[Nikaia|Nikaiát]] jelölte ki, majd inkább a főváros közelében lévő Khalkédónt választotta. A zsinati tanácskozás helye [[Szent Eufémia]] vértanú-szűz temploma volt. A hagyomány szerint 600, Szalai András<ref>[http://site-44438.mozfiles.com/files/44438/Egyetemes_zsinatok.pdf Szalai András: Egyetemes zsinatok]</ref> szerint egyenesen 630 püspök vett rajta részt — valójában valószínűleg kevesebb résztvevője volt, de az [[első vatikáni zsinat]]ig mindenképpen ez volt a legnépesebb. Elnökségét 5 pápai legátus, irányítását 6 császári biztos látta el.
 
A megnyitó ülésen 451. október 8-án mindjárt számon kérték az [[Alexandria (Egyiptom)|alexandria]]i [[I. Dioszkorosz kopt pápa|Dioszkoroszt]] az úgynevezett „[[rablózsinat]]ért”. A második ülésen felolvasták a [[nikaiai hitvallás]]t és Leó pápa levelét a [[hüposztatikus egység]]ről (Leó „Tomus”-a). Az atyák ''„Ez a [[Egyházatyák|szentatyák]] és az [[apostol]]ok hite. Mi is ezt hisszük. Leó által [[Péter apostol|Péter]] szólt!”'' felkiáltással egyhangúlag elfogadták a pápa tanítását. [[október 13.|Október 13-án]] a harmadik ülésen elítélték és megfosztották hivatalától Dioszkoroszt, és bár a pápai legátusok nem akartak új hitvallást, 23 püspök [[október 22.|október 22-én]] mégis benyújtott egy új formulát, amit az atyák egyhangúlag elfogadtak.