„Páduai Marsilius” változatai közötti eltérés

'''Páduai Marsilius''' ({{ny-la|Marsilius Patavinus, Marsilius Mainardinus de Padua}}, {{ny-it|Marsilio de Padova, Marsilio dei Mainardini}}), ([[Padova|Pádua]], [[1275]] körül – [[München]], [[1342]] körül) középkori itáliai teológus és filozófus. Marsilius 1275 és 80 között született Pádovában. Valószinüleg orvostudományt tanult szülővárosában, majd Párizsba ment, ahol Arisztotelészt tanulmányozta. 1313-ban a párizsi kancellár rektora lett. 1324-ben írta meg fő művét, a ''Defensor Pacis''t ( A Béke védelmezője). A pápaság politikai ellenfeleként [[Janduni János]]sal együtt elmenekült [[IV. Lajos német-római császár]] udvarába. Leginkább [[Arisztotelész]] és [[Averroës]] hatott filozófiai műveire, és pedig az ész és a hit elméleti szétválasztásának a politikára való alkalmazásában, azaz a spirituális és a világi, az egyházi és az állami ügyek szétválasztásában.