Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
|mottó= A dolgozó népért, a hazáért előre - rendületlenül!
|alakulás= [[1946]]. [[június 2.]]
|megszűnt= Új arculattal, csökkent létszámmal ma is működik
|típus=
|székhely= 1535 [[Budapest]], XII. kerület, Konkoly Thege Miklós út 21. Postafiók: 943.<br>Telefon: (1) 391 0340 és (1) 391 0341
és (1) 391 0341
|tagság=
|nyelv= [[Magyar nyelv|magyar]]
Az [[1960-as évek|1960-as]]-[[1970-es évek]]ben több tanéven át tartó mozgalmak, akciók sorozata zajlott, amelyek irányítását veteránokból, tudósokból, neves politikusokból álló országos parancsnokságnak nevezett stábok végezték. 1963–1965-ben ''Úttörő expedíció a jövőbe'' címmel indult kétéves mozgalom, amely a haza megismerésére, a lakóhelyért végzett munka, a jövő terveinek megfogalmazására késztette a csapatokat. A legjobb rajok expedíciós jelvényt és zászlószalagot nyerhettek. Az 1965-[[1966]]. évi úttörőév mozgalma az ''Úttörők a hazáért'' volt. Ez a hozzájárulás lehetőségét biztosította az ország, a lakóhely építésében, a meglévő értékek óvásában. [[1966]]. [[Június 7.|június 7]]-[[Június 10.|10]] között ünnepelte a mozgalom a 20. születésnapját. Ekkor került sor a IV. országos úttörő-találkozóra. 1968–1969-ben ''A forradalom lángjai'' mozgalom a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]], a ''Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége (KIMSZ)'' és a [[Tanácsköztársaság]] 50. évfordulójára irányította a csapatok figyelmét. Ekkor építették meg a [[miskolc]]i fiatalok a Tanácsköztársaság legendás hírű XII. [[páncélvonat]]ának korhű mását, amely múzeum-vonatként járta két évig az országot.
 
1970–1971-ben szolidaritási akciókkal segítették a [[vietnam]]i népet és az árvízkárosult iskolákat. Ebben az évben az ''Ajándék a hazának'' címmel készültek mozgalmuk 25. születésnapjára. 1972–1973-ban [[Petőfi Sándor]] születésének 150. évfordulóján ''A néppel tűzön-vízen át!'' volt az éves mozgalom elnevezése, amely a költő életművének és hazánk tájainak jobb megismerését szolgálta. Ebben az évben ünnepelték a [[Budapest|főváros]] egyesítésének 100. évfordulóját is, amely főként a budapesti csapatok munkáját élénkítette.
A következő két évben (1973–1975) ''Nem térkép e táj'' néven folytatódott a szülőföld megismerése. 1975–1976-ban az úttörőmozgalom 30. évfordulóját ünnepelték az ''Őrizzük a lángot!'' felhívással. Ennek keretében került sor – 1976 áprilisában – a J-R-30 fedőnevű országos jubileumi riadójátékra. Június elején pedig az egy hétig tartó országos találkozóra.
1976–1978 között ismét olyan időszak következett, amelynek során a csapatok belső életének színesítésére, szervezeti megerősítésére kerülhetett sor. Az ''Együtt egymásért'' mozgalom keretében hirdették meg az R-77 próbát. A további évek jelszavai: a ''Mi világunkért'', ''Tettekkel a mi világunkért!''.
|}
 
1981–1982-ben a ''Hass, alkoss, gyarapíts!'' jelmondat szellemében a helyi lehetőségeken alapuló rugalmas programválasztásokra kaptak lehetőséget a csapatok. A nagyszabású központi akciók helyett inkább a csapatszintű folyamatos tevékenységekre helyeződött át a hangsúly.
Az utána következő években pedig minden csapat maga választotta meg a jelmondatát. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]] után a Magyar Úttörők Szövetsége kereste a pluralista gyerekmozgalmi világban új helyét, éveken át népszerű maradt, több helyi társadalomban őrizte meg súlyát. Az "Az úttörők a barátságos harmadik évezredért" jelige sokáig kifejezte a szövetség törekvéseit. Majd elsősorban a FIDESZ karaktergyilkosságai nyomán - elvesztette jelentőségét és tömegbázisát, jelenleg százas nagyságrendű csapat és néhány ezer gyerek és felnőtt tekinti magát úttörőnek. A rendszerváltás óta folyamatosan Rácz Péter a szövetség vezetője, székhelye a Csillebérci Ifjúsági Központ.
 
== Tagjai ==
* '''1957 és 1990 közt kisdobosok''': az általános iskola 2.-4. osztályos tanulói
 
{{Szövegdoboz|A régi időkben a gyermekek, akik szerették a hazájukat, úgy mutatták ki a hűségüket, hogy segítettek a szabadságért harcoló katonáknak. Voltak közöttük olyan gyerekek is, akik kis dobjukon riadót doboltak az ellenséget megrohamozó katonáknak, hogy segítsék a harcukat. A kisdobosok ezekről a hős gyermekekről kapták a nevüket.}}
Boldogan aludt el."
 
[http://mek.oszk.hu/06700/06726/06726.htm#11 Krúdy Gyula: 1848 - Nagy idők nagy hősei (Ifjúsági elbeszélések)]
|}
 
Közösségi játékok szervezésére hívták fel a csapatokat az ''Úttörőélet'' 1984-1988 című kiadványban. A "várak" gazdagabb programokat kínáltak az adott közösségek tagjainak, de módszertani központokként is funkcionáltak.
 
1986-ban hétszáz játékvár alakult, a legnépszerűbbek a ''Vár a természet!'', a ''Barátunk a könyv'' és a ''Hétmérföldes csizmában'' voltak.<ref>Pajtás újság 1987/25. (1986. október 8.) száma - 21. oldal</ref>
 
A közösségi játékok népszerűsítésére az 1986-1987-es mozgalmi év elején akciót hirdettek.
* Téged is vár a természet!
* A művészetek vándorútján
* Barátaink... (... a könyv, ... a film, ... a számítógép, ... a muzsika, ... a népművészet, ...)
* Kenguru
* A szülőföldért!
* Érteni egymást!
 
== Úttörővezetők<ref>Úttörővezető, 1987. február (48-49. oldal)</ref>==
=== Az Országos Elnökség tagjai (1987) ===
Ádámné Fábri Lili, Csizmár Gábor, Fitos Katalin, Friss Péter, Heim Árpád, Molnár Lajos, Mrázik Mária, Pásztor Béla, Szabó László, Szilágyiné Fintha Judit, Takács János, Tímár Ágostonné, Tóth József, Varga László, Záhonyi Ede.
* Molnár Sándor, a CIMEA főtitkára
* Wolford Sándor, a Balatoni Úttörőváros főigazgatója
1989-ben Ügyvivő Testület vette át a koordinációs feladatokat. A megyei és szakági társulások autonómiát élveztek, A Gyermeki Jogok ENSZ Egyezményét idéző szabályrendszer vette át a korábbi normák szerepét. A csapatok maguk választhatták nevüket és formációik nevét is. Regionálisan szeszélyes elrendezkedésben voltak erős gócok, Baranya, Szabolcs, Pest megye emelkedett ki szervezettségben. De Szolnokon volt olyan település, ahol a helyi MDF elnök, egy testnevelő tanár vezetett úttörőcsapatot, sokáig 3 egyházi iskolában is működött úttörőcsapat. Erős volt a befolyás a gyógypedagógiai intézményekben - ez a szolidaritás-eszme az egykori cserkész köztársasági elnök, Göncz Árpád elismerését is kivívta.
 
Az ügyvivő testület ügyvezető elnöke folyamatosan Rácz Péter, székesfehérvári tanárember volt, ő látja el e tisztet ma is. A soros elnökséget az ügyvivő testület minden tagja betöltötte.
 
Néhány éve szoros szövetségben működik a Grund Klubhálózattal. A csapatok száma erősen lecsökkent.
== Érdekességek ==
* Az úttörők jelszava [[1948]]-ban: Petőfi él, a szabadság örök./Miénk a jövő, előre, úttörők!
* A csillebérci nagytábort Úttörő Köztársaságnak, a demokráciatanulás játékos iskolájának képzelték alapítói. Ennek része volt a munkaiskola-hagyományokra épített gyerekvasút és gyerekposta. Az eredeti tervben más mesterségeket is űzhettek volna a táborozó gyerekek.
* Az első közkedvelt úttörődal zenéjét [[Kodály Zoltán]] írta: [[Úttörőinduló|''Ej, haj, száll az ének''...]]
* 1956-ban hosszú évek óta újra volt sátortábor Tihany-Aszófőn.
* [[1961]]-ben, az úttörőmozgalom 15. születésnapján [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Gagarin]], az első úrhajós levelet küldött Magyarországra: "Ne feledjétek, barátaim, a kozmoszba vezető út itt kezdődik a Földön".
* [[1969]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én kezdődött el a [[zánka]]i úttörőtábor építése. [[1971]]. július 1-jén fogadta a tábor az első lakókat. [[1972]]-ben már 2900 fő táborozott itt. A Balatoni Úttörővárosban az elkövetkező években (1971-1989) több százezer kisdiák táborozott. [[1996]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-jétől Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaságként szolgálja a magyar gyermek- és ifjúsági turizmus, oktatás és sport ügyét. 2014 óta az Új Nemzedék Központ és az Erzsébet Utalvány Alapítvány osztozik az ingatlan és a programok feletti tulajdonjogon.
* Az 1974-ben (több évi kísérlet után) a Magyar Úttörők Szövetsége gyermekirodalmi folyóirataként megjelent [[Kincskereső]] 30 000 példányban kelt el.
* [[Nyilasi Tibor]] a legendás labdarúgó a Pajtás-kupa elnevezésű tehetséggondozó tömegversenyen tűnt fel.
* [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=13851 A Magyar Úttörők Szövetsége - Múlt-kor történelmi portál]
* Gaál Ferenc (szerk.): A Magyar úttörőmozgalom 30 éve ([[Móra Ferenc Könyvkiadó]], 1976)
* Nádházi Lajos: A magyar úttörőmozgalom kronológiája. (Magyar Úttörők Szövetsége, 2006)
* Trencsényi Imre - Trencsényi László: Utak és törések. Adalékok a magyar úttörőmozgalom történetéhez (Új Helikon Bt. 2006)
* Ancsin Pálné - Dr. Tóth József: Képes Úttörőmozgalom történet (Magyar Úttörők Szövetsége, 1985)
* Révész GYörgyGyörgy (szerk) : Mozgalompedagógiai Füzetek 1-9. Magyar Pedagógiai Társaság Mozgalompedagógiai Szakosztálya 2007-2015. (A legutóbbi kötet a Vándortáboroknak állít emléket.)
* [http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=schuro&pid=22310 A Magyar Úttörők Szövetsége - Blog - Képtár]
 
69 449

szerkesztés