„Doromb” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor:
Az [[1900-as évek]] elején hazánkban elterjedt gyermekjáték volt, jellemzően [[romák|cigány]] [[kovács]]ok készítették.
Amennyiben a doromb nyelve a saját hangszertestből van hasítással kialakítva, akkor idioglott (azonos nyelvű) hangszertípusról beszélhetünk, amely típus főleg Óceániában és Délkelet-Ázsiában elterjedt. Viszont ha a nyelv más anyagból van kialakítva, akkor heteroglott (más nyelvű) dorombtípusról van szó, amelyek fémből készültek és a keret és a nyelv más összetételű fémből van kialakítva. Ázsiában és Európában szinte mindenütt ismert, az európai gyarmatosítók megjelenése előtt viszont az amerikai, az ausztrál és az afrikai kontinenseken nem ismerték a hangszertípust. Az európai dorombok dominánsan heteroglott fémdorombok, Belső-Ázsiában viszont egymás mellett fennmaradtak csontból készített idioglott és a fémből készített heteroglott dorombok. (Brauer-Benke József: A népi hangszerek története és tipológiája. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 2014, 39.){{-}}Habár a magyarság elméletileg már a honfoglalás előtti időszakban megismerkedhetett doromb típusú hangszerekkel, de sem a hangszer magyar elnevezése, sem régészeti leletek ezt nem igazolják. Sőt annak ellenére, hogy egyéb hangszerekre utaló zenész nevek és hangszer elnevezések már a 12. századtól adatolhatóak, a doromb elnevezés csak a 16. században bukkan fel a történeti anyagban. Ezért a történeti adatok áttekintése összességében arra enged következtetni, hogy szláv közvetítésű, német nyelvterületről elterjedő hangszerként jelent meg a térségben valamikor a 16. század folyamán. (Brauer-Benke József: A népi hangszerek története és tipológiája. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 2014, 45.)▼
▲(más nyelvű) dorombtípusról van szó, amelyek fémből készültek és a keret és a nyelv más összetételű fémből van kialakítva. Az európai dorombok dominánsan heteroglott fémdorombok, Belső-Ázsiában viszont egymás mellett fennmaradtak csontból készített idioglott és a fémből készített heteroglott dorombok. (Brauer-Benke József: A népi hangszerek története és tipológiája. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 2014, 39.){{-}}Habár a magyarság elméletileg már a honfoglalás előtti időszakban megismerkedhetett doromb típusú hangszerekkel, de sem a hangszer magyar elnevezése, sem régészeti leletek ezt nem igazolják. Sőt annak ellenére, hogy egyéb hangszerekre utaló zenész nevek és hangszer elnevezések már a 12. századtól adatolhatóak, a doromb elnevezés csak a 16. században bukkan fel a történeti anyagban. Ezért a történeti adatok áttekintése összességében arra enged következtetni, hogy szláv közvetítésű, német nyelvterületről elterjedő hangszerként jelent meg a térségben valamikor a 16. század folyamán. (Brauer-Benke József: A népi hangszerek története és tipológiája. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 2014, 45.)
== Források ==
| |||