A lap 2017. augusztus 29., 08:19-kori változata szerkesztés Magic links bot (vitalap \| szerkesztései) botok 41 077 szerkesztés a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2018. június 18., 14:45-kori változata szerkesztés visszavonás Lálálá9999 (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 31 932 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: A '''lacikonyha''' szabad ég vagy sátor alatt működő – olykor állandó, máskor alkalmi, gyakran piaci – kifőzőhely. Szélesebb értelemben szegényes, olcsó, alsóbb rendű vendéglő. Nevének eredete a [[15. század]]ra nyúlik vissza. Egyesek [[II. Ulászló magyar király\|~~Dobzse~~II. ~~László~~Ulászló]] nevével hozzák összefüggésbe., ugyanis ~~Állítólag~~állítólag a király annyira elszegényedett, hogy konyháját az utcai kifőzdékből látták el. ~~Ennél~~Ez azonban ~~valószínűbb~~nem igaz, Ulászló udvartartása fényűző volt, a kifejezés eredetének sokkal hitelesebb magyarázata, hogy régebben a vidéki háztartásokban László-naptól (június 27.) kezdve kihelyezték a konyhát a házból a szabad ég alá (nyárikonyha). A korabeli, soknemzetiségű [[Pest (történelmi település)\|Pest]] minden szegény embere a lacikonyhán találkozott, ha engedte ideje. A tudósítások szerint a [[magyarok]] főleg sült húst, a [[szlovákok]] kását, krumplilevest, a [[németek]] tésztát, a [[magyarcigányok\|cigányok]] pedig pacalt fogyasztottak leginkább. Az [[1850-es évek]]ben Pesten huszonhat lacikonyha működött, 16 [[kereszténység\|keresztény]], 10 pedig [[zsidó vallás\|zsidó]] tulajdonban. A zömük a Szénapiacon vagy a Duna-parton volt.

„Lacikonyha” változatai közötti eltérés