„Lítium” változatai közötti eltérés

Amikor folyasztószerként [[hegesztés (fémek)|hegesztéshez]] vagy [[forrasztás]]hoz használják, a lítium elősegíti a fémek összehegedését, és megakadályozza az oxidképződést azáltal, hogy elnyeli a szennyeződéseket. Jó minőségű folyasztószerként nagyon fontos a kerámiák, zománcok és üvegek előállításához is. [[Alumínium]]mal, [[kadmium]]mal, [[réz]]zel és [[mangán]]nal alkotott ötvözeteit nagy teljesítményű repülőgép-alkatrészek (Al–Li ötvözetek) elkészítéséhez használják fel.<ref>{{cite book|author1=Davis, Joseph R. ASM International. Handbook Committee|title=Aluminum and aluminum alloys|url=https://books.google.com/books?id=Lskj5k3PSIcC&pg=PA121|accessdate=2011-05-16|year=1993|publisher=ASM International|isbn=978-0-87170-496-2|pages=121–}}</ref>

 

A [[lítium-klorid]] és a [[lítium-bromid]] [[higroszkóposság|higroszkópos]] tulajdonságú, ezért gázáramok kiszárítására (a nedvességtartalmuk megkötésére) használják.<ref name=CRC/> A [[lítium-hidroxid]] és a [[lítium-peroxid]] sókat leggyakrabban zárt térben, mint például [[űrhajó]]k és [[tengeralattjáró]]k fedélzetén használják fel a [[szén-dioxid]] eltávolítására és a levegő tisztítására. A lítium-hidroxid megköti a levegőben lévő szén-dioxidot és lítium-karbonátot képez, amely kis súlya miatt előnyösebb az alkáli-hidroxidokkal szemben. A lítium-peroxid ({{chem|Li|2|O|2}}) nedvesség jelenlétében nemcsak reagál a szén-dioxiddal és [[lítium-karbonát]]ot képez, hanem oxigént is felszabadít.<ref>{{cite book|chapter=Air Quality Systems for Related Enclosed Spaces: Spacecraft Air|author=Mulloth, L.M. and Finn, J.E.|title=The Handbook of Environmental Chemistry|year=2005|volume=4H|pages=383–404|doi=10.1007/b107253}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.dtic.mil/cgi-bin/GetTRDoc?Location=U2&doc=GetTRDoc.pdf&AD=AD0619497|title=Application of lithium chemicals for air regeneration of manned spacecraft|publisher=Lithium Corporation of America & Aeropspace Medical Research Laboratories|year=1965}}</ref> A végbemenő reakció a következő:

:<math>\mathrm{2\ Li_2 O_2\ +\ 2\ CO_2\ \rightarrow\ 2\ Li_2 CO_3\ +\ O_2}</math>.

 

[[Fájl:FlammenfärbungLi.png|bélyegkép|100px|A lítiumot rózsavörös lángfestése miatt fáklyákban és a [[Pirotechnika|pirotechnikában]] alkalmazzák]]

A lítium vegyületeit pirotechnikai színezékként és oxidálószerként használják a piros [[tűzijáték]]okban és jelzőfáklyákban.<ref name=CRC/><ref>Wiberg, Egon; Wiberg, Nils and Holleman, Arnold Frederick [https://books.google.com/books?id=Mtth5g59dEIC&pg=PA1089 Inorganic chemistry], Academic Press (2001) {{ISBN|0-12-352651-5}}, p. 1089</ref>

 

A mesterségesen növesztett [[lítium-fluorid]] [[kristály]]ok tiszták és átlátszóak, ezért gyakran használják speciális [[Infravörös sugárzás|IR]], [[Ibolyántúli sugárzás|UV]] és VUV (vákuum UV) optikai feladatokra. A közönségesebb anyagok között az egyik legalacsonyabb [[törésmutató]]jú, és fényáteresztő képessége a legtávolabb nyúlik a mély UV–A sugárzási tartományba.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=CQ5uKN_MN2gC&pg=PA149|page=149|title=Building Electro-Optical Systems: Making It All Work|author=Hobbs, Philip C. D.|publisher=John Wiley and Sons|year=2009|isbn=0-470-40229-6}}</ref> A finoman eloszlatott lítium-fluorid port [[Termolumineszcencia|termolumineszcens]] [[doziméter]]ekben (TLD) használják: ha egy ilyen mintát sugárzás ér, a kristályhibák felhalmozódnak; melegítés hatására a hibák kékes fény kíséretében eltűnnek, amely fény intenzitása az [[elnyelt sugárdózis]] mértékétől függ. A kibocsátott fény vizsgálatával lehetőség nyílik az elnyelt dózis meghatározására.<ref>{{Cite book|publisher=World Scientific|url=https://books.google.com/books?id=FY7s7pPSPtgC&pg=PA819|title=Point Defects in Lithium Fluoride Films Induced by Gamma Irradiation|page=819|journal=Proceedings of the 7th International Conference on Advanced Technology & Particle Physics: (ICATPP-7): Villa Olmo, Como, Italy|year=2002|volume=2001|isbn=981-238-180-5}}</ref> A lítium-fluoridot időnként [[távcső|teleszkópok]] gyűjtőlencséiben is alkalmazzák.<ref name=CRC/><ref>{{Cite journal|last1=Sinton|first1=William M.|title=Infrared Spectroscopy of Planets and Stars|journal=Applied Optics|volume=1|page=105|year=1962|doi=10.1364/AO.1.000105|bibcode = 1962ApOpt...1..105S|issue=2 }}</ref>

 

A [[lítium-niobát]] (LiNbO₃) és a [[lítium-tantalát]] (LiTaO₃) úgynevezett nemlineáris kristályok, amelyeket előszeretettel alkalmaznak a [[nemlineáris optika|nemlienáris optikában]] és a [[terahertzes spektroszkópia#források és detektorok|terahertzes technológiában]]. Széles körben felhasználják őket a telekommunikációs termékekben, mint például a [[mobiltelefon]]ok és optikai modulátorok [[kristályoszcillátor]]aiban. A mobiltelefonbeli lítium alkalmazások részaránya több mint 60%.<ref>{{cite web|url =http://nl.computers.toshiba-europe.com/Contents/Toshiba_nl/NL/WHITEPAPER/files/TISBWhitepapertech.pdf|title = You’ve got the power: the evolution of batteries and the future of fuel cells|publisher = Toshiba|format = PDF|accessdate = 2009-05-17}}</ref>

 

A szerves lítiumvegyületeket (lítiumorganikus vegyületek) széles körben használják [[polimer]]ek és finomvegyszerek előállítására. A polimer- (műanyag-) iparban, amely ezen anyagok legnagyobb felhasználója, az alkil-lítium-vegyületeket [[katalizátor]]ként/[[iniciátor]]ként<ref>{{cite web|url=https://www.ihs.com/products/organometallics-chemical-economics-handbook.html |title=Organometallics|work=IHS Chemicals|date=February 2012}}</ref> használják a [[funkciós csoport]] nélküli [[alkének]] anionos polimerizálása során.<ref>{{Cite journal|title=Polymerization of 1,2-dimethylenecyclobutane by organolithium initiators|journal= Russian Chemical Bulletin| volume =37|year=2005|doi=10.1007/BF00962487|pages=1782–1784|author=Yurkovetskii, A. V.|first2=V. L.|first3=K. L.|last2=Kofman|last3=Makovetskii|issue=9}}</ref><ref>{{Cite journal|doi=10.1021/ma00159a001|title=Functionalization of polymeric organolithium compounds. Amination of poly(styryl)lithium|year=1986|author=Quirk, Roderic P.|journal=Macromolecules|volume=19|page=1291|first2=Pao Luo|last2=Cheng|bibcode = 1986MaMol..19.1291Q|issue=5 }}</ref><ref>{{Cite book|title=Advances in organometallic chemistry|author= Stone, F. G. A.; West, Robert| publisher= Academic Press|year= 1980|isbn= 0-12-031118-6|page=55|url=https://books.google.com/?id=_gai4kRfcMUC&printsec=frontcover}}</ref> A finomvegyszerek termelésében a szerves lítiumvegyületek erősen bázikus tulajdonságát használják ki a szén-szén kötések kialakításához. A szerves lítiumvegyületeket fém lítiumból és alkil-halogenidekből állítják elő.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=_SJ2upYN6DwC&pg=PA192|page=192|title=Synthetic approaches in organic chemistry|author=Bansal, Raj K. |year=1996|isbn=0-7637-0665-5}}</ref>

 

Sok más lítiumvegyületet reagensként használnak szerves vegyületek előállítására. A népszerű vegyületek közé tartozik a [[lítium-alumínium-hidrid]] ({{chem|Li[AIH|4|]}}) és a [[lítium-trietil-bórhidrid]] ({{chem|LiBH(C|2|H|5|)|3}}).

 

[[Fájl:US_Navy_040626-N-5319A-006_An_Anti-Submarine_Warfare_(ASW)_MK-50_Torpedo_is_launched_from_guided_missile_destroyer_USS_Bulkeley_(DDG_84).jpg|bélyegkép|Lítium üzemanyagú [[torpedó]] indítása]]

A fémes lítiumot és komplex [[hidridek|hidridjeit]], mint például a [[Lítium-alumínium-hidrid|{{chem|Li[AlH|4|]}}]]-t, [[rakéta-hajtóanyag]]ok nagy energiájú adalékaként alkalmazzák.<ref name=emsley/> A lítium-alumínium-hidrid önmagában is használható szilárd üzemanyagként.<ref>[http://media.armadilloaerospace.com/misc/LiAl-Hydride.pdf LiAl-hidrid]</ref>