Főmenü megnyitása

Módosítások

 
== Az első Teleki-kormány működése – a konszolidáció kezdetei ==
 
1920. [[július 15.|július 15-én]] a rövid életű Simonyi-Semadam-kormány után Horthy Miklós [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] grófot bízta meg kormányalakítással.
[[Fájl:Teleki.jpg|bélyeg|bal|180px|[[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]]]]
1920. [[július 15.|július 15-én]] a rövid életű Simonyi-Semadam-kormány után Horthy Miklós [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] grófot bízta meg kormányalakítással.
 
Teleki a háború előtt liberális-konzervatív arisztokrata vezető volt. Miniszterelnökként igyekezett mind a jobb, mind a baloldal visszásságait visszaszorítani. Többek között betiltotta a [[KMP|kommunista pártot]] (1921 márciusában), és azt a rendőrséggel üldöztette. Teleki miniszterelnökségének idejére került sor az első földreformra ([[Nagyatádi Szabó István|Nagyatádi-féle földreform]], 1920). A nagybirtokos lobbi azonban sikerrel gyengítette és végrehajtásában is minden módon akadályozta a törvényt, így az nem elégítette ki a parasztság igényeit. Sok életképtelen kisbirtok jött létre, ráadásul a kisajátított birtokok gazdáit az új tulajdonosok terhére kártalanították. Végeredményben a nagybirtokrendszer érintetlen, a politikai-gazdasági vezető réteg változatlan maradt, a radikális földosztás iránt elkötelezett, népszerű Nagyatádit pedig az [[Eskütt-féle panama]] üggyel sikerült félreállítani.
 
A hazaáramló (zömmel értelmiségi) 400 ezer magyar menekült által gerjesztett konkurenciaharc az értelmiségi és alkalmazotti pályákon, a Tanácsköztársaságot irányító nagyszámú zsidó népbiztos és [[Numerus clausus#Numerus clausus Magyarországon|más társadalmi tényezők]] hatására felerősödött a zsidóság magyarországi gazdasági és társadalmi befolyásnövekedésével szembeni ellenérzés és az [[antiszemitizmus]]. 1920-ra a legnagyobb presztízsű (orvosi, jogi, műegyetemi, közgazdasági, tudományegyetemi) egyetemi karokon feltűnően magas (jellemzően 30% feletti) zsidó hallgatói arányok alakultak ki.<ref>{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyarorszagi_zsidok_a_szamok_tukreben/|title=A magyarországi zsidók a számok tükrében|accessdate=2017-05-15|work=www.rubicon.hu|language=hu}}</ref> A zsidóság országon belüli számarányával egyező mértékre szorításának szándékával a felvehető hallgatók „népfajok és nemzetiségek” szerinti maximális arányát meghatározó törvényt ([[Numerus clausus]] tv.) fogadott el, melyet a történészek „első zsidótörvényként” értékelnek.<ref>{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/numerus_clausus/|title=Numerus clausus|accessdate=2017-05-15|work=www.rubicon.hu|language=hu}}</ref> A Teleki által megkezdett konszolidációt átmenetileg megakasztotta IV. Károly két visszatérési kísérlete. [[1921]]. [[március 26.]]–[[április 6.]] között [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] végrehajtotta első [[királypuccs|puccskísérletét]]. A Habsburg uralkodó trónra kerülését az antant, s főként a [[kisantant]] elfogadhatatlnannak tartotta. Katonai beavatkozással fenyegetőztek. A visszatérési kísérletek idején a magyar elit királypárti (legitimista) csoportjai is elbizonytalanodtak, így az első puccskísérlet során Teleki is, ezért Horthy elvesztette a bizalmát vele szemben.
 
== A Bethlen-kormány – a konszolidáció kiteljesedése ==
85 420

szerkesztés