„Bizánci Birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
114. sor:
 
Mindemellett Justinianus utódaira üres államkincstárat hagyott, így azok képtelenek voltak szembeszállni a minden fronton támadó új ellenségekkel. A [[longobárdok]] megszerezték Észak-Itália nagy részét, az [[avarok]] és később a bolgárok elözönlötték és letarolták a Balkánt, majd a [[7. század]] első éveiben a perzsák megszerezték [[Egyiptom]]ot, [[Palesztina|Palesztinát]], [[Szíria|Szíriát]] és [[Örményország]]ot. Ugyan [[Hérakleiosz bizánci császár|Hérakliosz]] leverte a perzsa hadakat [[627]]-ben, és visszaszerezte az elvesztett tartományokat, az [[iszlám]] által egységbe kovácsolt [[arabok]] fellépése váratlanul érte a keleti hadműveletekben kimerült birodalmat. Hamarosan a déli területek nagy része odaveszett. [[Mezopotámia]], [[Szíria]], [[Egyiptom]] és az [[Afrikai Exarchátus]] ([[Karthágó]] [[698]]-ban esett el) az [[Arab Birodalom]] részévé vált. [[751]]-ben a longobárdok elfoglalták a [[Ravennai Exarchátus]]t, és ezután már csak az olasz csizma sarkában és orrán maradtak bizánci irányítású területek.
 
[[File:Byzantine Empire animated.gif|thumb|center|900px|A Bizánci Birodalom területének változása (animációs térkép)]]
 
== A görögösödés időszaka (7–9. század) ==