Főmenü megnyitása

Módosítások

5 082 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
→‎Az 1977-es Arvisura változatok, és az 1986 után feltárt karosi temetők: 2 másik tény a karosi temetők leletei kapcsán amire az Arvisura magyarázatot adhat
 
:Korábban elég népszerű volt i. sz. 500-700 között a Kaukázus környékére "irányítani" a honfoglalókat (lásd [[Kaukázusi Magyarország]], [[Magyar őstörténet#A_Kaukázus vidéke|Őstörténet]]). Szóval ebben nem látok különösebb bizonyítékot, mert ha 9-10 ezer oldalon összeírok mindenfélét, akkor véletlenül is sikerülhet "beletrafálni" egy-egy ténybe. Majd megnézem a videót, Neparáczki csak anyai ágon vizsgálta a csontokat (mtDNS), így annyi biztos: a két vezér egy anyától származott. -- [[Szerkesztő:Ulrich von Lichtenstein|Ulrich von Lichtenstein]] <sup>[[Szerkesztővita:Ulrich von Lichtenstein|vita]]</sup> 2018. május 3., 06:37 (CEST)
 
Két másik tény a karosi temetők kapcsán, amire az Arvisura magyarázatot ad vagy adhat:
 
'''A. Ellentétes irányú temetkezési sorrend'''
 
A II. karosi temetőben a vezéri sír a déli részen volt, a III. temetőben pedig az északi oldalon - a többi temetkezés nagy része a vezéri sírokhoz képest ellentétes irányba történt.
 
Két idézet az Arvisurából erre nézve, a honfoglalás idejétől nem távoli leírásokkal:
 
"A vezéri sírhelytől és az áldozati kegyhelytől a nyílvesszők számának arányában állapították meg a Tóremek a temetkezési sorrendet." 295(B).Arvisura - iu. 700 környékén
"Temetkezési sorrendben is a faluvének központjától, vagyis a központi kegyhelytől jobbra és balra a 8,7,6,5,4,3,2,1 gyermekesek és a gyermektelenek a nyílvesszőik számától függően temetkezzenek el." 298(C).Arvisura - iu. 990 környékén
 
Azaz lehetett egy áldozati kegyhely keleti (esetleg nyugati) tájolással, mitől egyik (bal vagy jobb - azaz északi vagy déli) irányba az egyik vezért temették, a másik irányba pedig a másikat - és tőlük, és így az áldozati kegyhelytől messzebb kerültek temetésre rangsor szerint a többiek. Ez megmagyarázhatja az északi, illetve déli irányú temetkezési sorrendet.
 
'''B. A karosi III. temetőben a temetkezési rendtől eltérő módon eltemetett gerincsérült idős férfi problémája'''
 
Révész László a [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Karos/pages/004_leletek_melyek.htm Karos községről írt könyvben] megjelent tanulmányában a következőket írja:
 
"Mint láttuk, az egyetlen sorból álló karosi III. temető központi helyén nyugodott a vezér rangú férfi. Tőle balra nők és gyermekek, jobb oldalán ugyancsak női és gyermek családtagjai, majd valamivel távolabb a kíséretébe tartozó, de vele rokonságban nem álló harcosok kaptak helyet. Ez eddig meg is felel a honfoglalás kori temetőkben megismert rendnek. Sírjától néhány méternyire azonban, a bal szárnyon nők és gyermekek társaságában egy felnőtt, de nyomorék férfit hantoltak el. Nem viselt méltóságjelvényeket, fegyverei sem voltak, ám temetése során lovat áldoztak neki. A lovas temetkezést s a vezérhez közeli előkelő helyet a régészeti leletek segítségével nem lehetett értelmezni, mígnem az antropológiai vizsgálatok fényt nem derítettek arra a tényre, hogy e férfi vérrokonságban állott a vezérrel, annak testvére volt talán. Testi hibája, alkalmatlansága folytán a fejedelmi kíséretben aligha tölthetett be komoly szerepet, mégis megillette az előkelő sírhely."
 
A Révész László által jelzett antropológiai eredmény, szerogenetikai vizsgálaton alapult<ref>Révész László - A karosi honfoglalás kori temetők : régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez (Herman Ottó Múzeum-Magyar Nemzeti Múzeum - Miskolc 1996) ISBN: 963-7221-74-3</ref> - ami kevésbé pontos, mint a Neparáczki Endre által is használt modern módszer. Utóbbiban e férfi (III/17) rokonsági kapcsolatai a temető többi eltemetettjével többször is leírásra kerülnek, de a III/11 -es vezér ezek közt nem szerepel. Így jelenleg nem ismert magyarázat arra, hogy miért került a temetői rendben a vezérnél nagyobb elismerést jelentő sírhelyre.
 
Az Arvisura korábban idézett 1977-es változatában az egyik Arvisura rovósámán Bodor kaszu sámán, aki felnőtt korában gerincsérülés miatt nyomorékká vált. Az ő gondozójának jelölték ki a fogságból megváltott szintén kaszu származású fejedelmi lányt Enéhet, aki így, az ő révén ismerkedett meg Álmossal, és aki ezután adott életet többek közt Árpádnak is.
 
Több Arvisura idézet szól amellett, hogy Bodor kaszu sámán lehet a III/17 -es sírban elhantolva:
 
- szintén kaszu származású (a III/17 -es tetem modern genetikai vizsgálata nem egyértelmű e szempontból, ellentétben a szerogenetikai vizsgálat eredményével),
- mint Arvisura rovósámán - igen magas rangban volt (Arvisura),
- az egyik kaszu vezérre - Barkóra hagyta vasgyártó legényeit (Arvisura),
- nyomorék volta (Kustár Ágnes és Révész László levél, illetve szóbeli közlése a III/17-es sírban nyugvóról) (Arvisura, és a tények is alátámaszthatják),
- idős korú az Arvisura alapján, a honfoglalás alatt hunyt el - a karosi 1996-os könyvben Kustár Ágnes szintén "senilis" korúnak írja le a III/17 -es tetemet (Arvisura, és a tények is alátámaszthatják).
 
Viszont az Arvisura közlése szerint több száz kilométerrel távolabb temették el 895-ben. Nem kizárható az újratemetése sem, ennek kiderítése döntő tény lehet a többszörös könyvbeli és ténybeli egyezések ügyében. Ezért kezdeményeztem az MTA BTK Őstörténeti Munkacsoportjához fordulva több tudományág szakembereit összefogó vizsgálatot, de ők a majdan megalakuló László Gyula Intézetet jelölték meg, mint aki majd ezt elvégezheti. Patt.
 
== Az Arvisura írásos emlékei, és miért nincsenek hatalmas civilizációknak írott emlékei ==
118

szerkesztés