„I. Ferdinánd magyar király” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Anonym Kaiser Ferdinand I.jpg|bélyeg|200px|A gyermek I. Ferdinánd]]

[[1503]]. [[március 10.|március 10-én]] este 9 és 10 között született Alcalá de Henaresben [[Francisco Jiménez de Cisneros]] [[bíboros]] toledói[[toledó]]i [[érsek]] palotájában, ahol a kasztíliai[[kasztília]]i udvar is tartózkodott akkor. Apja, [[I. Fülöp kasztíliai király|Szép Fülöp]] nem várta meg a születését, és; három hónappal korábban, [[1502]] decemberében visszatért [[Németalföld]]re. A szülés fájdalommentes volt, mint [[II. Johanna kasztíliai királynő|Johanna]] infáns–főhercegnő mindegyik szülése, akinek Ferdinánd a negyedik gyermeke volt, és az első, aki nemcsak hogy szülőhazájában, [[Kasztília|Kasztíliában]] fogant, hanem ott is látta meg a napvilágot, éppen azon a napon, amikor anyai nagyapja, [[II. Ferdinánd aragóniai király]] is született 51 évvel korábban,. de anyai nagyapjaNagyapja sem volt jelen a születésénél, aki ekkor éppen örökölt királyságában, [[Aragónia|Aragóniában]] tartózkodott.<ref>Lásd Liss, Peggy K.: ''Isabel the Queen: Life and Times'', Oxford, Oxford University Press, 1992.</ref> [[I. Izabella kasztíliai királynő|I. Izabella királynő]] rögtön utána udvarhölgyei társaságában meglátogatta gyermekágyas lányát és újszülött unokáját. Az örömteli eseményt ebéd és lándzsajáték ''(juego de cañas)'' követte. A keresztelőjét a hosszú esőzések miatt csak [[március 25.|március 25-én]] tartották meg Alcalá de Henaresben A Szent Gyermekek Justus és Pastor Katedrálisában ''(Catedral de los Santos Niños Justo y Pastor de Alcalá de Henares)'', és anyai nagyapja nevét kapta. A kis Ferdinánd júliusig maradt Alcalá de Henaresben, mikoramikor is az udvar [[Madrid]] érintésével [[Segovia|Segoviába]] utazott. A kis Ferdinánd itt szakadt el az anyjától, aki vissza akart térni a férjéhez Németalföldre, és ezen összekülönbözött az édesanyjával, Izabella királynővel. Azért, hogy Johanna ne tudja magával vinni a csecsemő Ferdinándot Flandriába, Izabella [[Arévalo|Arévalóba]] vitette az unokáját [[1503]] őszén, aki így elszakadt az udvartól. Ekkortól már ismeretes Ferdinánd infáns kamarája. Dajkája többek között Catalina de Hermosilla volt, orvosa pedig Juan de Parra, aki később Németalföldre is elkísérte. [[1504]]. [[november 26.|november 26-án]] meghalt a nagyanyja, Katolikus Izabella, és a gyermek kasztíliai infáns gondozása szülei távollétében már a nagyapjára hárult. [[1505]]-ben Ferdinánd király az unokája udvarmesterévé nevezi ki [[Pero Nuñez de Guzmán]]t, [[Álvaro de Osorio|Álvaro de Osoriót]]<ref>[[1515]]-től [[Astorga]] püspöke.</ref> pedig első káplánjává, aki megírta Ferdinánd gyermek- és ifjúkorát. [[1506]]-ban szülei megérkeztek Kasztíliába elfoglalni a trónt, és a több mint 3 éves kis infáns csak most ismerhette meg igazábólvalójában a szüleit, anyját, akitől 5 hónaposanöthónaposan elszakadt, és az apját, aki még sohasem látta másodszülött fiát. [[1506]]. júliusában apja [[Arévalo|Arévalóból]] [[Valladolid]]ba hozatta a kisfiát, hogy a közelükben lehessen, de a királyi pár Johanna szeszélyéből egy, Valladolida város melletti kis helységben, [[Tudela de Duero|Tudela de Dueróban]] szállt meg, ahonnan az apja többször is meglátogatta őt Valladolidban. Osorio leírja, hogy azt elmondani nem lehet, hogymennyire örült a kisgyerek, mikoramikor meglátta az édesanyját. Testvéreit ekkor sem láthatta még, mert őket szüleik Németalföldön hagyták nagynénjük, [[Habsburg Margit savoyai hercegné|Ausztriai Margit főhercegnő]]<ref>Egykori kasztíliai infánsnő és trónörökösné, aki másodszor is megözvegyülvén, éppen akkor tért visszatért szülőhazájába [[Savoyai Hercegség|Savoyából]].</ref> felügyelete alatt. [[1506]]. szeptember elején az udvar [[Burgos]]ba utazott, és Fülöp Valladolidból [[Simancas]]ba vitette a fiát. A gyermek Ferdinánd udvarmestere, Pero Nuñez de Guzmán itt értesült [[1506]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] [[I. Fülöp kasztíliai király|Fülöp király]] haldoklásáról, és ezért védelmi készültségbe helyezte a várost annak megakadályozására, hogy esetleg Ferdinándot megszöktessék. Másnap, [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] fegyveresek érkeztek Simancasba [[Diego de Guevara]], Fülöp tanácsosa vezetésével, aki Ferdinándot követelte Fülöp király állítólagos parancsára, de Pero Nuñez nem hitt az írás valódiságában. A kis Ferdinánd pedig közben mivel minden fegyvercsörgést játéknak fogott fel, így egész délelőtt gyerekpáncélban futkosott körbe-körbe, és nem akart megválni akis lándzsájától. Ezen a napon halt meg az apja Burgosban. Időközben megérkezett Pero Nuñez fivére, [[Diego Ramírez de Guzman]], [[Catania]] püspöke is a Valladolidban székelő kasztíliai legfelsőbb bíróság ''(Real Audiencia y Chancillería)'' bíráival együtt fegyveresek kíséretében, és ők is Ferdinándot követelték. Végül másnap, [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] megegyeztek Ferdinánd átadásában, melyrőlamiről a mai napig fennmaradt közokirat tanúskodik. Ferdinánd újra Valladolidba került a legjelentősebb kasztíliai királyhű intézmények védelme alá, megakadályozandó, hogy felhasználhassák mint lehetséges trónjelöltettrónrajelöltet, vagy Németalföldre szöktessék.

Ferdinándot [[Valladolid]]ban először Alonso Pérez de Vivero házában szállásolták el.<ref>A XV. század végétől ebben a házban székelt a legfelsőbb bíróság.</ref> Ferdinánd infáns káplánja, Álvaro de Osorio haladéktalanul értesítette a kis herceg anyját, a [[Burgos]]ban férjét gyászoló [[II. Johanna kasztíliai királynő|Johanna]] királynőt, aki ugyan nem fogadta, de a kasztíliai királyi tanács rábólintott a döntésre. Néhány nappal később a ''Colegio de San Gregorió''-ba költöztették át a gyermeket. Diego de Guevara, Fülöp volt tanácsosa itt is megpróbálta kieszközölni Ferdinánd kiadását, de eredménytelenül. Ennek ellenére az a hír kapott szárnyra országszerte, hogy Ferdinándot Flandriába szöktették. A királynő ekkor még [[Francisco Jiménez de Cisneros]] bíborosra és a koronatanácsra bízta a gyermeke gondozását, de a következő évben, [[1507]] júniusában már arra utasította Pero Nuñezt, hogy a fiát vigye el őhozzá. Ferdinánd ekkor [[Hornillos]]ba költözött, és 4 évesennégyévesen megismerte a nemrég született kishúgát, [[Habsburg Katalin portugál királyné|Katalint]]. Ferdinánd számára haláláig maradandó emlék maradt ez az itt-tartózkodás, amikor gyászruhába öltöztették, és folyton elhunyt apjának a gyászszertartásán kellett részt vennie, ahol a mindig égő fáklyák örökre bevésődtek az emlékezetébe, amelyek egyszer majdnem felgyújtották a templomot és apja koporsóját. [[1507]]. októberében az édesanyjával, húgával és apja holttestével [[Arcos]]ba mentek át, és Burgos püspökének nyári rezidenciáján szálltak meg. Apja koporsóját természetesen a templomban helyezték el. A kis Ferdinánd folyton a házba volt bezárva, nem mehetett ki az udvarra sem, és csak az ablakból figyelhette, ahogy a gyerekek kint az utcán játszottak. A krónikás Osorio szerint a táplálkozása is rendezetlen és silány volt, aminek ellentmond egy [[1508]]. [[február 23.|február 23-án]] történt élelmiszerbeszerzésélelmiszer-beszerzés Johanna udvara számára. A tételek között szerepel többek között tyúk, [[kappan]], kolbász, tojás, zöldség, tej, méz, szalonna és kenyér volt. Osorio nem említi a politikai okokat, de Ferdinánd király arra hivatkozva vette el a hatalmat közben a hatalmat az apjára ruházó királynőtől a fiát [[1508]] nyarán, hogy a kisgyermek egészsége és élete miatt aggódik, amit Johanna egykedvűen vett tudomásul. Az ötéves kis Ferdinánd ekkor nagyapjához, [[II. Ferdinánd aragóniai király|II. Ferdinánd]] királyhoz került, aki [[1508]] októberébenoktóberben [[Hispania]] déli részébe tartó útjára magával vitte unokáját,. amikor is meglátogattákMeglátogatták azokat a vidékeket, ahol felkelések robbantak ki Johanna híveinek vezetésével II. Ferdinánd uralma ellen, amelyeket a katolikus király keményen megtorolt. A rendkívül népszerű kis Ferdinándot mindenhol a kasztíliai infánsnak kijáró nagy rokonszenvvel fogadták. [[Córdoba (Spanyolország)|Córdobában]] megbetegedett [[Malária|váltólázban]] megbetegedett a kis infáns–főherceg,<ref>Azt, hogy a kis Ferdinánd hogyan fogadta az anyjától való elszakítást, nem tudni, de a röviddel ezután történt megbetegedése mindenképpen jelzés értékű.</ref> amely két évig kínozta őt, mire ki tudott gyógyulni belőle. [[1509]] elején meglátogatták nagyanyjának szülőhelyét, [[Madrigal de las Altas Torres|Madrigalt]], ahol találkoztak nagyapjának két házasságon kívül született, apácának állt lányával, akik örömmel üdvözölték unokaöccsüket. Valladolidba visszatérve Aragóniai Ferdinánd ekkor zárta be örökre a közeli [[Tordesillas]]ba őrültté nyilvánított lányát, de azt nem tudni, látta-e ekkor az anyját Ferdinánda infáns-főhercegkis Ferdinánd. [[1510]]-ben [[Madrid]]ba került, ahol nagyapja mellett, annak második felesége, a Habsburg Ferdinándnál is csak jó tíz évvel idősebb [[Foix Germána aragóniai királyné|Germaine de Foix]]<ref>[[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]] királyné unokatestvére, akivel elárvulván, együtt nevelkedett a francia udvarban</ref> királyné is ott tartózkodott. Ebben az évben a gyermek Ferdinánd állapotában is javulás állt be. [[1511]] elején nagyapjával és Germána királynéval együtt újra [[Sevilla|Sevillába]] utaztak. Ekkor már teljesen egészséges volt. [[Június 21.|Június 21-én]] indultak vissza, és augusztus elején érkeztek [[Burgos]]ba.

Habsburg Ferdinánd csak 14 éves korában találkozott életében először a nála 3 évvel idősebb bátyjával, [[V. Károly német-római császár|Károllyal]], mivel ő maga [[Kasztília|Kasztíliában]] nevelkedett, míg Károly [[Németalföld]]ön. Mint minden Habsburg, ő is katolikus volt, [[Kasztília|Kasztíliában]] pedig külön hangsúlyt fektettek a katolikus nevelésre. A spanyol udvarban mindent a túlzásba vitt szigorú vallásosság határozott meg, például mindenki csak fekete ruhát hordhatott. Ennek ellenére mégis Ferdinándnak kellett többször a protestánsokkal szembeni türelemre inteni bátyját, és fia, [[Miksa magyar király|Miksa]] sem részesült igazi katolikus nevelésben. Anyanyelvként Ferdinánd a spanyolt beszélte, így később Közép-Európában nyelvi gondjai akadtak alattvalóival szemben. Mindkét testvér örökölte a Habsburgok külső családi jegyét, a jellegzetesen széles állkapcsot.